Simon Márk Nomád című fotósorozatának képei a természettel organikus kapcsolatban élő, ezt az életmódot tudatos döntésként vállaló pozíciójából születtek. A jókora váltás után, a nagyvárosi életmódot elhagyva, a természet törvényeit tiszteletben tartó jelenlét az, ami meghatározza mindennapjait. Az erdők-mezők, a domb, a tisztás, a ház melletti szarvas, mind, mind alapvető élménye és része az életének, nem kuriózum, nem kirándulás valahová és valami egyszeri látvány megélése, Mindez persze azt is jelenti, a fotográfus otthon van itt, fűben-fában, tudja melyik fa mikor ad gyümölcsöt és érti a szél szavát … egységben él a tájjal, az éggel. Ezért is tudja megjeleníteni munkáiban a közvetlen környezethez alkalmazkodó attitűd tisztaságát és finomságát, szinte észrevétlen jelenlétével. Klasszikus tájképei így itatódnak át az emberi jelenlét nyomaival és ennek a szelíd együttélésnek a tünékeny jeleivel. - olvashatjuk Csizek Gabriella gondolatait a Folyamatos Jelen kiállítás- és katalógussorozatunk 7. kötetében Simon Márk képeiről.
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból
Nomád
Vándorlás. Valamiféle másság felvállalása, egyfajta nonkonformizmus. Külső, vagy belső utazás, folytonos keresgélés mozgás. Egyeseknél csak befelé fordulás, másoknál tényleges kivonulás. Egy alkalmazkodó attitüd, melynek lényege nem a természeti környezet átformálása, hanem épp ellenkezőleg, beilleszkedés abba úgy, hogy minél kisebb ökológiai lábnyom maradjon utána. A nomád egy lehetséges minta. Egy túlélési forma, egy válasz korunk egyik legégetőbb kérdésére, a fenntartható környezet problematikájára. (Simon Márk)
Riskó Gáspár kutatói megközelítésével szemben Simon Márk utazóként jelenik meg a Nomád című sorozatában. Nem egy-egy körülhatárolt jelenségre vagy problémára irányítja a figyelmét, hanem a városi létet maga mögött hagyva egy másik életforma megteremtésére tesz kísérletet. Mind képeivel, mind cselekedeteivel a természet és az ember összhangját, művészet és élet egységét keresi. Simon szakít a tájkép azon tradíciójával, mely alapvetően esztétikai tárgyként tekint a természetre. Nála nem az önmagában való fenséges, vagy drámai képekbe sűrített természet (toposza) jelenik meg, hanem hangsúlyozottan domesztikált tájakat látunk, melyeket évszázadok alatt gyakorolt emberi tevékenységek formáltak. Talán nem is más helyeken jár, mint Riskó, hanem másként tekint az ember jelenlétére. A fényképeken felbukkanó emberek környezetük öleléséből bújnak elő, azt ünneplik hatalmas körtáncukban, vele együtt pihennek meg, így kultúra és természet nem egymást kizáró vagy hierarchikus kapcsolatban jelennek meg. Ennek a közvetlen, bensőséges viszonynak Simon is részese, jelenléte mindig érzékelhető a fényképeken. Pontosan meghatározza saját pozícióját, melyet az előtér életlen sávjától a háttér ködbe burkolózó formái között futó végtelen tér jelöli ki. Simon átadja magát a jelenlétnek, elmerül a látványban, és az így feltárulkozó személyes élmények, tapasztalatok, emlékek nyomot hagynak a képeken. A fényképező szubjektum és annak tárgya közti határ feloldódni látszik, amikor belső tájak fényei vetülnek rá a tájra. - írta Csatlós Judit a katalógus előszavában.
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból 
Fotó: Simon Márk: Részlet a Nomád című sorozatból
Az alábbi rövid videóban Simon Márk mesél sorozatáról:
