Az idén 91 éves Fred Lyon lelkesedése mesterségének művelése iránt a fényképezőgép mögött eltöltött hét évtized alatt sem lankadt. Lyon negyedik generációs san franciscói, 14 évesen beállt ipari tanulónak Gabriel Moulin fotóműtermébe, majd a los angeles-i Képzőművészeti Központ Iskolájába iratkozott be. A második világháború alatt Washingtonban a haditengerészetnél fotósként szolgált. Hírfotóit és színes riportjait hírügynökségek forgalmazták és országos terjesztésű magazinok publikálták. Lyon a Fehér Ház sajtóeseményeiről tudósított és pályafutása során öt amerikai elnököt is megörökített. A háború után New Yorkba költözött. A Park Avenue-n működő Philip Wilcox Studios-ban hamarosan a legrangosabb neves divatházak számára dolgozott, ahol könnyed és természetes stílusáról vált ismertté. Lyon 1946-ban visszatért Kaliforniába és szabadúszóként olyan magazinoktól kapott megbízást, mint a House & Garden, a Vogue, a Glamour, a Mademoiselle, a Seventeen és a Life and Look. Az 50-es évek végén a reklámfotó is bekerült a portfóliójába. Lyon a nemzetközi életben sokszínűségéről vált ismertté és több mint ötven könyv számára készített felvételeket. Első egyéni kiállítását 1949-ben a San Francisco Museum of Artban rendezték. „Nem volt annyira izgalmas, mint amilyenre számítottam. Már az összes képet ismertem” – jegyezte meg.
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
Munkáiból 1955-ben San Francisco hídjai címmel a san franciscói Becsületrend Palotában (The Palace of the Legion of Honor) és a Chicagói Művészeti Intézetben (Art Institute of Chicago) rendeztek kiállítást. Alfred Frankenstein kritikájában így írt a kiállításról: „Minden szempontot és egyet – a hidakat, mint a várost mozgásban tartó ütőereket – különösen egyedi módon és zseniálisan ragad meg”. Lyon az 1970-es években kezdett azokra a témákra koncentrálni, amelyeket a legjobban szeretett: az utazásra, a gasztronómiára és a borászatra. A Life számára készített „Fantasztikus vacsorák” sorozat mellett a magazin „A világ ételei” című szakácskönyvsorozatának bécsi és olasz részébe európai helyszíneken készített felvételeket. A san franciscói öbölben a fotográfiai szcéna idős államférfijának is nevezték. „Úgy döntöttem, hogy ha már egyszer öreg és excentrikus vagyok, akár azt is csinálhatom, amit szeretek”, mondja Lyon. Ezért kezdett el kiváló minőségű borszőlőt termeszteni a Napa-völgyben, ahol a borásztársadalom állandó szereplőjévé vált. Traktoráról lemászva fényképezőgépével gyakran portyázik a szőlőhegyeken.
„Fényképezőgépemet a ’szelektív látás’ eszközéül használom. Munkám talán legegyénibb oldala, hogy a természet impresszionizmusa és a természetes fény különböző aspektusai érdekelnek. Számomra a fotográfia inkább a felfedezés, mint a kigondolás folyamata”, mondta Lyon Peter Pollacknak, aki akkor a Photography for the Art Institute of Chicago kurátora volt. „Fotói a lelkiállapotának költő értelmezései és a mély tisztelet megnyilvánulásai a tervezők, mérnökök és a szakemberek iránt, akik ezeket a csodákat aprólékos munkával művészi módon létrehozták”, tette hozzá Pollack.
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
Fotó: Fred Lyon: San Francisco, 1940-1960 © Fred Lyon
(forrás: fredlyonsanfrancisco.com; everyday-i-show.livejournal.com)
A San Franciscóról, 1853-ban készült hat képből álló, panoráma-dagerrotípiát ITT találod.
