Hapák Péterre a kortárs színházi előadások nagy hatással voltak a kilencvenes években, akkor kezdte el fotózni a táncosokat, színészeket. Azóta ez a szenvedély munkává változott. A fotográfus a kétezres évek elején itthon táncfotóival és portréival lett ismert, de 2003-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol elkezdte a Santa Barbarában levő Brooks Institute of Photography mesterkurzusát. 2005-ben New Yorkba költözött, 2009-től pedig a Time magazin szerződtette. Fényképezett Oscar-díjas színészeket, női bokszolókat és tetovált katonákat. Hapák Péter egy korábbi interjúban azt mondta, hogy Chris Nash brit táncfotós ösztönzésére kezdett fényképezni, először a MU Színház táncosait fotózta, majd a Jump magazin fotósa lett.

"Amikor egy táncosról készítek felvételt, akkor az vagy egy darabból kiemelt részletek sorozata, vagy egy improvizatív mozdulatsor. Semmit nem bízok a véletlenre. Mivel tudatosan készülnek a felvételek, a végeredmény is előre látható. Tudom, hogy mit akarok látni a végén, és milyen anyagot akarok összeállítani belőle. Így aztán, ami születik, az tényleg igazi sorozat. Ha testrészek fotóiról volt szó, azokat is tudatosan választottam ki, mert úgy éreztem, hogy azok a legfontosabb, legjellemzőbb momentumai az adott darabnak, csak éppen a színházi körülmények között nem tudtam megfelelően megörökíteni őket. Az egyik részlet követi a másikat, az egyik mozdulatból születik a következő – ezekből szinte lehetetlen egyes képeket kiragadni." - nyilatkozta Hapák Péter a Fotóművészet magazinnak.

A képre kattintva a díjnyertes sorozat további képeit találod.

Fotó: Hapák Péter

(forrás: fotomuveszet.net; kreativ.hu)