Man Ray (Emmanuel Radnitzky esetleg Rudnitzky vagy Rudzitsky) divat- és portréfényképész, a dadaizmus és a szürrealizmus egyik meghatározó alakja, az avantgárd fotográfia jeles képviselője Philadelphiában született 1890. augusztus 27-én. Az Emmanuel beceneve „Manny” volt, ebből adódott a keresztneve. Bár élete során nem sok elismerést kapott, a halála óta eltelt évtizedek alatt hírneve hatalmasat nőtt, 1999-ben az „ARTnews” című amerikai művészeti magazin a 20. század huszonöt legmeghatározóbb művésze közé sorolta.
Man Ray erőteljes művészeti és technikai érdeklődést mutatott gyermekkorában. 1904-től 1908-ig egy fiúgimnáziumban tanult, ahol megkapta az érdeklődésének megfelelő alapokat. Korai rajzai és festményei a 19. század konszolidált stílusában készültek, bár hamar érdeklődni kezdett az avantgárd művészet iránt is. Ezért látogatott el többször is Alfred Stieglitz „291” nevű galériájába, ahol gyakran rendeztek modern európai művészek munkáiból kiállításokat. Érdeklődése és szimpátiája ellenére azonban nem tudta saját művészetébe integrálni ezeket az új hatásokat. Szórványosan látogatta a National Academy of Design és az Art Students League tanfolyamait, majd 1912 őszén beiratkozott a Ferrer Schoolba. Ezzel és ekkor indult meg egy gyors fejlődési szakasz művészetében. 1921-ben Párizsba utazott, a Montparnasse-on telepedett le, a művészek kedvelt városrészében. Rövidesen összeköltözött a negyed híres modelljével, Kiki de Montparnasse-szal (Alice Prin), aki számos alkotásának a modellje lett (például az Ingres hegedűje. A kapcsolat 1929-ig tartott. Ekkor érkezett Párizsba Lee Miller.
Fotó: Theodore Miller: Man Ray és Lee Miller, 1931 © Lee Miller Archives
A Hitler fürdőkádjában készült portréról is ismert Lee Miller valóban nem „egyszerűen” fotográfus, hanem a kamera túloldaláról érkezett bonyolult szerepek között eligazodó, félreismerhetetlenül autonóm személyiség, aktmodell és művész volt. Az 1907-ben született, szőke, kékszemű amerikai lány fiatal gyermekkorától amatőr fotográfus apja modellje volt, aki számos felvételt, köztük aktképeket is készített róla. Nyolc éves korában, tisztázatlan körülmények között családjuk egyik barátja megerőszakolta, s a kisgyerek, túl a traumán, a szégyenen, nehezen gyógyítható gonorrhea fertőzést is kapott. Lee Miller 1927–1929 között New York-ban dolgozott modellként. 1928-ban egy Edward Steichen által készített, menstruációs betétreklámhoz szolgáló felvétel váltott ki botrányt, mely a modellt is érintette.
Fotó: Lee Miller: Önarckép, New York Studio, New York, 1932 © Lee Miller Archives
Huszonkét évesen, 1929-ben azzal a céllal utazott Párizsba, hogy Man Raynél tanuljon. Egy montparnasse-i kávézóban az európai nőművészet előfutáraként szólította le Man Rayt, hogy szeretne a tanítványa lenni. Miller fotómodell szépségű lány volt, és fotózni akart. Bár a fotográfus nem szeretett volna tanoncot, hosszas kérlelés Miller mégis diákja, később modellje, majd alkotótársa és szerelme lett. Miller egy fotóstúdiót nyitott Párizsban 1930-ban és Man Raynek dolgozott, aki a felkéréséket azért továbbította Millernek, hogy több időt fordíthasson a festésre. Fotótörténészek szerint az ebben az időszakban szignált Man Ray képek egy részét szinte biztosan Lee Miller készíthette. Talán a leghíresebb közös munkájuk mind közül a Nyak című felvételük, melyet 1930 körül fényképeztek: előbb Ray csinált egy portrét Millerről, amit eldobott. Lee megvédte a fotót, de meg is kritizálta a kompozíciót, s – a kissé életlen kópiából építkezve – kiemelt belőle egy szexualitással, az antik szobrászat feszültségeivel telített részt, és közös művükként ismertté tette saját nevét is.
Fotó: Man Ray: Portrait of Lee Miller, Párizs, 1929 © Man Ray Trust 
Fotó: Man Ray and Lee Miller: Nyak (Portrait of Lee Miller), Párizs, c. 1930 © Man Ray Trust
Kettejük kapcsolata három éven keresztül, 1932-ig tartott, miután szakítottak Man Ray a szürrealizmus egyik főművébe szublimálta a veszteséget: egy metronóm ingájára tűzte a Lee Miller portréjából kivágott szemet. A műtárgy 1955-ben megsemmisült. Az együtt töltött három év mindkettejük életét és a fotóhoz való viszonyukat is megváltoztatta, bár később is sok időt töltöttek egymással, de ez időszak alatt rengeteg közös munkájuk született, melyekből 2011-ben Man Ray | Lee Miller - Partners in Surrealism címmel egy 160 oldalas fotóalbum is megjelent.
Fotó: Man Ray: Solarised Portrait of Lee Miller c. 1929 © Man Ray Trust 
Fotó: Lee Miller: Piknik, Ile Sainte Marguerite, France [Man Ray szemben, középen ül] 1937 © Lee Miller Archives 
Fotó: Man Ray: Lee Miller, 1930 © Man Ray Trust Lee Miller és Man Ray öt évvel szakításuk után, 1937-ben békültek ki újra, majd egészen halálukig tartották a kapcsolatot egymással.
Fotó: Eileen Tweedy: Lee Miller és Man Ray, London, 1975 © The Roland Penrose Collection
(forrás: wikipedia.hu; fotomuveszet.net; artblart.com; npr.org; arttribune.com)
A fotótörténet híres szerelmespárjait bemutató sorozatunk korábbi részei:
Henri Cartier-Bresson és Martine Franck
Robert és Shana Parkeharrison
Bernd és Hilla Becher
Annie Leibovitz és Susan Sontag
Pierre és Gilles
Horváth M. Judit és Stalter György
Alice Springs és Helmut Newton
