A külföldre távozott és híressé vált magyar fotográfusok listáján előkelő helyen kellene szerepelnie egy, a pályáját Mexikóban kiteljesítő művésznek is, akinek azonban a neve fájdalmasan hiányozni szokott róla. Nem arról van persze szó, hogy a magyar fotóművészettel foglalkozó szakemberek egyáltalán ne tudnák, hogy ki volt és mit alkotott Kati Homa, hanem - gondolom - sokkal inkább a vele kapcsolatos ismeretek és dokumentációs anyagok hiánya, illetve a személye körüli rejtélyek tarthatják bizonytalanságban őket. Érzésem szerint talán ez is egyik oka lehet annak, hogy - önálló címszóként vagy akár csak a megfelelő utalások erejéig - többnyire hiányzik a fontosabb hazai fotótörténeti kiadványokból. Mindössze egy albumban láttam a nevét, amikor Robert Capa kapcsán megemlítették, hogy “Mexikóban találkozott újra az ott élő Pécsi-tanítvány Deutsch Katival.” Hasonlóképpen nehezen érthető számomra, hogy a házi lapok miért nem tudósítottak halálhíréről, vagy miért maradt ki annak említése a tavalyi fotós évkönyvből. (Annál is inkább, mert az arról hírt adó mexikói sajtó rendre “a magyar fotográfusnő” elhunytáról számolt be.) - írta Kosárka József mexikói magyar nagykövet 2002-ben Kati Horna élete és világa. Egy méltatlanul elfeledett magyar fotográfus emlékezete című cikkében.
Kati Horna Deutsch Katiként látta meg a napvilágot 1912. május 19-én, fényképezni Pécsi József pesti műtermében tanult. 1932-ben költözött Párizsba, ahol befejezte a tanulást, közben fényképezte az utcai életet és a kávézókat a francia fővárosban. Néhány képét megjelentette a francia Agence Photo.1937-38-ban fényképezett a spanyol polgárháborúban. (Ekkor még Deutsch Kati néven) Inkább autonóm fotóművésznek tartotta magát, aki meggyőződésből állt a köztársaságiak pártjára, mintsem dicsőségért, eladható képekért. Járt Aragónia különböző frontjain, Valenciában, Madridban, Barcelonában, Léridában, és számtalan kis faluban. Elsősorban nem a háborús események érdekelték kameráját, hanem a helyi lakosság élete, sorsa a háború pusztította Spanyolországban. 1938-ban José Horna festőt és szobrászt bebörtönözték Franco nacionalistái Spanyolországban, de Kati megmentette őt, és együtt menekültek Párizsba. A következő évben Marseille-ben éltek, majd a nácizmus térnyerése után kénytelenek átmenni New York-ba, onnan Mexico City-be. Letelepedtek a külváros Colonia Roma nevű részben, és elkezdtek dolgozni - ő fotósként, férje, mint szobrász és kézműves. Kati Horna tanított a Iberoamericana Univesidad-on. Megérdemelt hírnevet szerzett, főleg a szürrealista felvételeivel. Munkáival találkozni Spanyolországban, Mexikóban is, kiállítások, publikációk formájában. (Kincses Károly)
Fotó: Kati Horna: Cím nélkül (Kép a Hitlerei-sorozatból), Wolfgang Burgerrel közösen, Párizs, 1937 © Ana Maria Norah Horna y Fernandez
Kati Horna egyetlen televíziós interjújában ezt mondja: “Menekülnöm kellett Magyarországról, aztán menekülnöm kellett Berlinből, aztán Párizsból, és mindenemmel Barcelonába mentem. Amikor aztán Barcelona elesett, már arra sem volt lehetőségem, hogy visszamenjek a holmijaimért, így mindenem újra elveszett. Így érkeztem meg életem ötödik országába, Mexikóba úgy, hogy a vállamon lógott mindenem, amim csak volt, azaz a Rolleiflex gépem.”
Kati Horna életrajzában a világhírű Robert Capa neve is felmerül. Az Independent című magazin 2010-ben egy hosszú riportot szentelt Capa és Horna titkos szerelmi történetének, a beteljesületlen pillanatokról, amelyek a két kiszakadt magyar sorsát írták. Bár Ingrid Bergmannak is udvarolt és Gerda Taro volt az, aki Capa szerelmeként lett híres, Horna lánya azt mesélte, Kati volt az egyetlen, aki igazán megértette a férfit.
Deutsch Kati és az egy évvel később született Friedmann Endre a neves Pécsi Józsefnél tanulták a fotózást, és itt is alakult ki szoros kapcsolatuk, és nem csupán hobbijuk, hanem a baloldali nézeteik is összekötötték a két művészt. A lány Berlinbe ment tanulni 1930-ban, de pár év múlva Párizsban újra egymásra találtak, akkor Friedmann már Capaként lett egyre ismertebb fényképész. 1937-ben Európa sok országában publikálták ‘Hitlerei’ című sorozatát, amelyben a lágytojás héjára festett Führer-fej végül a tojásvágó kés alatt hullik darabokra. Deutsch Kati azonban úgy gondolta, hogy többet tehetne a társadalmi igazságosságért, ha képeivel a spanyol polgárháború szenvedéseiről számolna be, ezért követte barátját, Friedmann Endrét Spanyolországba.
Horna lánya szerint édesanyja volt Capa egyetlen igazi szerelme, akit a Mexikóban új életet kezdő nő többször is visszautasított. Capa 1940-ben is felkereste anyját, és megkérte, kösse össze vele életét, de Kati addigra már másé volt. Capa állítólag megelégelte a frontvonal veszélyeit, megcsömörlött a harcok illusztrálásában és vissza akart vonulni. Lánya beszámolói alapján Kati Horna vigasztalhatatlan volt, amikor megtudta barátja halálhírét.
1965-től a mexikói Iparművészeti Főiskolán, 1973-tól 2000-ben bekövetkezett haláláig pedig a Művészeti Akadémián is tanít. 270, Spanyolországban készített negatívját a Spanyol Polgárháború Múzeuma, mintegy 7 ezer negatívját a mexikói Nemzeti Szépművészeti Intézet, további 20 ezret a lánya által vezetett Kati Horna Alapítvány őrzi.
Fotó: Kati Horna: Cím nélkül (Andalúzia, A spanyol polgárháború) 1937 © Ana Maria Norah Horna y Fernandez
Fotó: Kati Horna: Esernyők, (A spanyol polgárháború), Barcelona, 1937 © Ana Maria Norah Horna y Fernandez
Fotó: Kati Horna: Cím nélkül, La Castañeda psychiatric hospital, Mexico, 1944 © Ana Maria Norah Horna y Fernandez
Fotó: Kati Horna: Cím nélkül, Carnaval de Huejotzingo, Puebla, 1941 © Ana María Norah Horna y Fernánde
Fotó: Kati Horna: A palack, Részlet a Paraísos artificiales sorozatból, Mexico, 1962 © Ana María Norah Horna y Fernánde
Fotó: Kati Horna: Antonio Souza és felesége Piti Saldivar, Mexico, 1959 © Ana María Norah Horna y Fernánde
Fotó: Kati Horna: Cafe de Paris, Párizs, 1935 © Kati Horna Estate
Fotó: Kati Horna: Escalera con Anciana, Espana © Kati Horna Estate
(forrás: fotomuveszet.net; hvg.hu; artportal.hu; artblart.com; michalehoppengallery.com; epa.oszk.hu)
Deutsch Kati Pécsi József műtermében készítette első portréját – ki másról, mint a legjobb barátról, akit akkor még nem Capa-nak hívtak –, és ebből az időből származik a legkorábbi Deutsch Katiról készült – és Friedmann-nak tulajdonított portré is. Ezeket a képeket ITT találod.
A Fotográfusok Made in Hungary sorozatunk korábbi részeit itt találod:
Aigner László/Lucien Aigner (1901-1999)
Almásy Pál/Paul Almásy (1906-2003)
Albók János/John Albok (1894-1980)
Berkó Ferenc/Ferenc Berko (1916-2000)
Arnold Eagle (1909-1992)
Dienes Andor/Andre de Dienes (1913-1985)
