Puklus Péter (1980) jelenleg Magyarországon, Budapesten élő és dolgozó művész. Fotózást tanult a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) és újmédia dizájnt a párizsi École National Supérieur de Création Industriel (ENSCI) intézetben. Jelenleg a MOME doktori iskolájának hallgatója, ahol várhatóan 2020-ban védi meg diplomamunkáját. A Puklus munkái középpontjában álló fotóművészeti rácsodálkozás mellett nemrég elkezdte felfedezni a képkereten kívüli, szűz területeket is. Legutóbbi projektjei szobrokat, tárgyakat, festményeket, installációkat, rajzokat és videókat is magukba foglalnak. A történetmesélésnek lényeges szerepe van nála, akár a galéria terében, akár fotókönyves formában. Puklus keveri a különféle műfajokat és médiumokat, és összefüggésbe hozza őket egymással.
Puklus Péter a varsói Sputnik Photos meghívására egy hetet töltött Lengyelországban 2018 júliusában. Főleg vonaton utazva bejárta az országot déltől északig és kelettől nyugatig, miközben ismeretlen járókelők és ismerős művészek és értelmiségiek kezeit fotózta.
A projekt fő insprációs forrása Janina Mierzecka 1947-es bőrgyógyászati témájú könyve, mely később erős vizualitása okán a kelet-közép európai avantgárd fotográfia egyik meghatározó alkotásává vált. Puklus a projekt megvalósítása során többször utalt Włodzimierz Cimoszewicz 90-es évek eleji "Tiszta kezek" elnevezésű korrupcióellenes kampányára, annak a mában még érezhető hatásait vizsgálva. A szerző különös figyelmet fordított arra, hogy modelljeit a társadalom minél több, szélesebb rétegéből válassza ki, viszonylag egyenletes földrajzi eloszlásban. Az utazás során megszólított majdnem kétezer ember kezeiről készült kb. 5500 fotográfiából valósult meg a Mai Manó Házban látható ezer képes válogatás.
A képek 2018 július 8. és 16. között a következő településeken készültek: Auschwitz, Krakkó, Gdansk és Westerplatte, Varsó, Krynki, Bialystok és Wroclaw. Puklus az utazása során a Panoráma Útikönyvek sorozat 1980-ban kiadott Bács Gyula: Lengyelország című művét használta tájékozódási referenciaként.
Puklus Péterrel történő levelezésem során megtudtam, hogy minden kép ugyanazzal a fix 50 mm-es objektívvel készült és nincsenek megvágva, azaz a képek többsége 1 méternél közelebbről lett fotózva. Minden modell tudott arról, hogy fotózzák és beleegyezett, majd a képeket is megnézte.
Az elsőként 1974-ben, majd később 1980-ban újrakiadott Lengyelország útikönyvet arra használta, hogy mielőtt megérkezett volna egy adott városba, elolvasta az oda vonatkozó részt és az olvasott dolgok illetve az előzetes tudása alapján megpróbált valamilyen egyértelmű üzenetet megfogalmazni az elkészítendő képeken keresztül, így a kiállításon is látható könyvben hosszabb-rövidebb "történetek" követik egymást. Pl: Auschwitz: mindenki (a vonat reggel 4.30-kor érkezett, a múzeum viszont csak 7.30-kor nyit, addig folyamatosan járta a várost és minden egyes szembejövő ember kezét lefotózta - mármint aki beleegyezett.) vagy Gdansk: munka/munkások, Westerplatte: honvédelem/katonák, Varsó: művészek/értelmiség stb. A fotózásra kiválasztott településeket megnézve látható, hogy Puklus egyfajta földrajzi lefedettség kialakítására - illetve ezen belül pedig minél szélesebb társadalmi rétegek és korosztályok bemutatására - törekedett.
A Sputnik Photos: A képzelet geometriája című kiállításunkon bemutatott Ezer lengyel kéz könyvinstallációban látható képek lézer nyomtatással készültek offszet papírra 420x592 mm-es (A2) méretben, összesen 1022 oldalon (1000 kép és 22 fejezetelválasztó fehér lap). A könyv súlya 24 kg és csak egy példány készült belőle.
(forrás: maimano.hu; peterpuklus.com)
Puklus Péter és Agnieszka Rayss 2018. október 6-7-én workshopot tart a Mai Manó Házban. A Sputnik Photos: A képzelet geometriája kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetésekről ITT találsz bővebb információt.
Szeretnél hozzászólni? Facebook oldalunkon megteheted.
