Az utóbbi években fokozottan érdekelni kezdett a munka változó természete, mely változást elsősorban a globalizáció, a megváltozott munkamódszerek és célok okozzák. Foglalkoztat továbbá a techné – a mesterségbeli tudás – és annak háttérbe szorulása, ezáltal kitüntetetté nyilvánítása. Fotó- illetve videomunkáimban olyan fizikai dolgozók, gyári munkások illetve sportolók szerepelnek, akiket a munkaidő alatt (ezt nevezi Eviatar Zerubavel szociológus “nyilvános időnek”, amely idő alatt a dolgozó ember elérhető) és az adott munkahelyen kérek fel a részvételre. Érdekel a munkában résztvevők véleménye, ezért soha nem egy határozott elképzeléssel dolgozom. Munkamódszeremet inkább talán egy játékhoz hasonlítanám, ahol ugyan én tűzök ki bizonyos szabályokat, de a végeredményhez vezető utat a résztvevők választják. Újabban olyan videókat készítek, melyek gyerek-, illetve improvizációs játékokon alapulnak. A játék szabályrendszere, a résztvevők, illetve a videók címei meghatározóak, ezáltal a fent említett témát egy újfajta kritikai szemlélettel közelítem meg. Soha nem tudhatom előre, hogy hogyan végződik majd a játék, ahogy azt sem, hogy a szereplők verbálisan vagy fizikálisan mit tesznek hozzá. Ez a fajta nagyfokú szabadság az, ami inspirál. - olvashatjuk az 1980-ban született Fabricius Anna gondolatait a Leopold Bloom képzőművészeti díj oldalán, ahol Annát 2013-ban a döntősök közé is beválogatták. 

Fotó: Németh Dániel: Fabricius Anna és Winkler Nóra az Útközben programsorozatunkon, 2016. február 

Fabricius Annával 2016. február 25-én - az Útközben programsorozatunkban - Winkler Nóra beszélgetett a Mai Manó Házban. Mai bejegyzésünkben ezt az előadást tekintheted meg.

Hamarosan újabb előadással jelentkezünk, addig nézd meg a korábbiakat is!