Fake News a fotóban - Válogatás a közösségi oldalak legnépszerűbb átverős képeiből (2. rész)

2019. december 08. Mai Manó Ház

Ahogy William M. Ivins, Jr. is írja az 1953-ban publikált Prints and Visual Communication című könyvében „a 19. században abban hittünk, hogy ha valami ésszerű/megmagyarázható, akkor az igaz, és ez végül oda vezetett, hogy az emberek elhitték, hogy amit egy fényképen látnak, az csak valós lehet.”
De a képek manipulálása már a 19. században sem volt ismeretlen, hiszen sok fényképész kiszínezte a portrékat, hogy élénkebbek és élethűbbek legyenek, míg mások úgy készítettek különféle csoportképeket, hogy először az egyéneket a műteremben külön lefényképezték, majd kollázst készítettek és szabadtéri jeleneteket ábrázoló festett hátterek elé illesztették be őket.
Amint a fotográfia művészete és mestersége egyre kifinomultabbá vált, a fényképészek elképesztő technikák sorát fejlesztették ki képeik manipulálására, köztük a képösszeillesztést, a fotómontázst, a ráfestést, az ecsettel történő retusálást, a negatívok közbeiktatását, a többszörös expozíciót, a félrevezető képaláírást és más sötétkamrás varázslatokat.
A világ vezető szótárának, az Oxford szerkesztői már 2016-ban az év szavának választották az posztigazság (post-truth) kifejezést, ami azt jelenti, hogy a tárgyilagos tények kevésbé hatnak a közvéleményre, mert az objektív valóság helyett immár a személyes vélemények és az érzelmek dominálnak. Gyakran a tényeket is felülírva, hiszen az alternatív valóságok, az igazság és a tények fogalmának átértékelődése a közösségi média térnyerésével egyenesen arányosan már évek óta meghatározz való életünket is.
Az interneten keringő manipulált képek akár tömegek megtévesztésére is alkalmasak lehetnek, mivel első ránézésre semmi nem árulkodik a technikáról, amellyel készültek; ahogyan arról sem, hogy a rajtuk látható tárgyak, események, személyek vajon valósak-e, vagy csupán fikció az egész.
Éppen ezért ma már talán mindannyian tudjuk, hogy ha egy fényképet nézünk, nem feltétlen a valóságot látjuk. Ennek megítélésekor többnyire megérzéseinkre, tapasztalatainkra vagy éppen a fotóhoz mellékelt képadatokra támaszkodhatunk. A digitális korszakban, a képmódosító programok és a közösségi oldalak elterjedése után egyre több átverésen alapuló fotó látott napvilágot, melyek ennek ellenére vagy talán éppen ezért hatalmas népszerűségnek örvendenek.

Mai bejegyzésünkben ismét olyan, a neten keringő hamisított fotókat mutatunk, melyekről talán Te sem tudtad, hogy nem valódiak. A galériát a képre kattintva találod.

(forrás: snopes.com)

További manipulált képeket a válogatás első részében ITT találsz.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása