25 fotó a ma 125 éve született Dorothea Lange életművéből

2020. május 26. Mai Manó Ház

Dorothea Lange munkássága a 20. századi szocio-dokumentarista fényképészet legmegrázóbb és legelkötelezettebb képeit tárta elénk. A vándorló anyáról és gyerekeiről készített ikonikus képe - melyet már a Mai Manó Házban is bemutattunk - az emberi szenvedés időtlen metaforájává vált.
Lange 1895. május 26-án született a New Yersey-i Hobokenben és 18 éves korában hirtelen ötlettől vezérelve otthagyta az iskolát és elkezdett fényképezni. Először Arnold Genthénél, majd 1917-től Clarence H. White portréfotográfusnál tanult, és 1919-től már saját műterme volt San Franciscóban, melyet egészen 1934-ig üzemeltetett. A kezdeti stúdiófényképezés után a harmincas évektől kezdve leginkább szociális témák foglalkoztatták.
Lange-nek hétévesen gyermekbénulása volt, ettől jobb lába eltorzult, öt évvel később pedig az apja hagyta el a családot. "Lange azon erős képességét, hogy azonosuljon a kirekesztettekkel, ez a két lesújtó érzelmi élmény formálta: a rokkantság és az elhagyatottság." - írta róla Sandra S. Phillips, a MoMA kurátora.
Mélységesen megdöbbentette a hajléktalan, munkát kereső emberek sorsa a gazdasági világválság idején és elhatározta, hogy az utcán élőket örökíti meg azért, hogy a világ tudomást szerezzen nyomorukról: 
"A fényképezőgép egy olyan eszköz, amely megtanítja az embereket, hogy hogyan lássanak anélkül."

Első házassága Maynard Dixon festővel tönkrement, így 1935-ben férjhez ment Paul Schuster Taylor szociológushoz, aki elhívta az Áttelepítési Hivatalhoz (1937-től FSA) dolgozni, ahol a gazdasági világválság után, éveken át dokumentálta az amerikai vidék életét; az otthonukat elhagyni kényszerülő, vándorló nincstelenek tragédiáját.
A második világháború kitörésének évében - nézeteltérés miatt - otthagyta az FSA-t, 1941-ben Pearl Harborban is fényképezett és 1943-tól a Háborús Információs irodának dolgozott.
Még életében több fotóalbumot is kiadott, ezek közül talán a legfontosabb az American Exodus című könyve volt, melynek alcíme Az emberi erózió dokumentuma. 1955-ben pedig a legendás Az ember családja kiállításon is bemutatták képeit. 
Fotográfiai stílusáról így beszélt: "Bármit fényképezzek is, nem zaklatom, nem bíbelődöm vele, nem rendezem át... Arra törekszem, hogy a kép része legyen a környezetének, legyenek gyökerei... A harmadik a bizonyos időérzék... Azt próbálom megmutatni, hogy van helye a múltban vagy a jelenben..."
Dorothea Lange 1965. október 11-én hunyt el San Franciscóban. 

Mai bejegyzésünkben - Dorothea Lange születésének 125. évfordulóján - a MoMA-ban és a Jeu de Paume-ban megrendezett Lange kiállítások sajtóképeiből válogattunk. A galériát a képre kattintva találod.

 

(forrás: artblart.com; wikipedia.org; Hans-Michale Koetzle: Fotóikonok. Képek és történetük. 1928-1991. 2 kötet, Budapest, Taschen-Vince Kiadó, 2003)

Dorothea Lange világhírű fotójának kiszínezett változatát ITT találod.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére