A divat- és a reklámfotózás forradalmasítójaként ünnepelt Helmut Newton autonóm művészként sem tagadja meg önmagát. Aktfelvételei a 30-as évek Berlinjének légkörét, a dekadencia, a frivolitás és az érzékiség ötvözetét adják vissza, melynek elmaradhatatlan eleme agroteszk humor. A látvány biztos szemű és kezű manipulátora, drámai alkat, aki az utolsó részletig megrendezi a beállításait. Szereti a szervezett rendetlenséget, mert a tökélyt csak alkotói szándékként ismeri, és a feszültség megkomponálásához szüksége van a diszharmóniára. Amint egyik kritikusa írta, életművében, Ámor „vad fickóként viselkedik”. Tökéletes testű modelljei sem a klasszikus nőkép, hanem a jéghideg erotika hordozói. Távol áll tőlük az idealizáltság és a kiszolgáltatottság. Született uralkodók, szétvetett combjaikkal, fésületlen hajukkal tudatában vannak szexuális hatalmuknak. Newton alulról vagy felülről kapja lencsevégre szereplőit, hogy a térben további tereket, sokrétű valóságélményt hozzon létre. Képein az elfojtott fantáziák utat törnek a felszínre. A nő akár Playboynyusziként, akár Narcisszoszként vagy dominaként jelenik meg, kamera előtti átváltozásai megunhatatlanok a mester számára.
Newton nyíltan vállalja az agent provocateur és a professzionális kukkoló szerepét, akit mindig a személyiség érdekel. Nem értelmiségi művésznek, hanem fényképésznek tartja magát, ugyanakkor elutasít mindenfajta kategorizálást. „Minél több az ellenség, annál nagyobb az elismerés” – ismerteti credóját. – írta Helmut Newton munkásságáról Rénes Judit a Magyar Hírlap 2002. június 3-i számában. 

Fotó: Diana Cochran: Helmut Newton a képeiből rendezett kiállításán a National Portrait Gallery-ben, 1989
via tatler.com

Helmut Newton – aki az 1970-es évektől a világ egyik legismertebb és legjobban fizetett divat-, reklám-, portré- és aktfényképészeként vált ismertté – pontosan 100 évvel ezelőtt, 1920. október 31-én született Berlinben. 16 éves korában otthagyta a gimnáziumot és Yva Else Simon műtermében tanult meg fényképezni. 1938 decemberében Szingapúrba költözött, és a Singapore Straits Times magazin alkalmazta fotóriporterként, ahonnan két hét múlva alkalmatlansága miatt eltanácsolták. Innen 1940-ben Ausztráliába költözött és a hadseregben teherautósofőrként és vasútépítésen dolgozott. 1945-ben nyitotta meg fényképészeti műtermét Melbourne-ben. 1948-ban feleségül vette June Browne színésznőt, akivel egészen haláláig együtt élt.
1956-tól Helmut Newton a Vogue divatmagazin ausztrál kiadójánál dolgozott, amelynek során egyre több megbízást kapott a lap francia, olasz, amerikai és német kiadóitól, illetve más divatmagazinoktól (Elle, Marie Claire, American Playboy, Stern, Life). Utolsó éveit feleségével Monacóban töltötte. 83 évesen halt meg 2004. január 23-áról január 24-re virradó éjszaka Los Angeles-ben a Cedars-Sinai Medical Centerben, ahova autóbalesetét követően szállították be.

Mai bejegyzésünkben – a fotográfus születésének 100. évfordulóján – a Taschen kiadó gondozásában megjelent fotóalbumainak képeiből válogattunk, melyek a Mai Manó Könyvesboltban rendelhetők meg. 

(forrás: taschen.com; adtplus.arcanum.hu; wikipedia.hu) 

A galériában bemutatott SUMO című album egyik kiadása a huszadik század legnagyobb és legdrágább fotóalbuma. A színtévesztő fotográfus színes akt- és tájképeiből ITT találsz egy válogatást.