220 évvel ezelőtt 1801. január 20-án született Hippolyte Bayard, aki a legenda szerint már egészen fiatalon kapcsolatba került a „foto-grafikus” jelenséggel, hiszen apja, aki szenvedélyes gyümölcstermesztő volt, egyes őszibarackokra még az érés előtt ráragasztotta neve kezdőbetűjét, és mivel a napfény ott nem érte őket, azok helye fehéren maradt. André Jammes, Bayard életrajzírója szerint Bayard 1839. február elsején kezdte meg első fotográfiai kísérleteit és március 20-án sikerült először camera obscurával pozitív képet létrehoznia, majd később júniusban, húszperces expozíciós idővel már tájképeket is készített.
Bayard eljárása alapjaiban hasonlított Daguerre-éhez, aki már korábban megnyerte magának a Tudományos Akadémia titkárát és elérte, hogy a francia állam életjáradékért cserébe megvásárolja (és a világnak ajándékozza) a szabadalmat. Fél évvel a dagerrotípia részletekbe menő publikálása után 1840. február 20-án hozta nyilvánosságra Bayard e sorokat:
„Mindmáig azért halasztottam el a fényképezési eljárásom nyilvánosságra hozatalát, mert előzőleg a lehető legnagyobb tökéletességre törekedtem. Mivel azonban nem tudtam megakadályozni, hogy valami kiszivárogjon belőle, azt hiszem, nem szabad tovább várnom fotóművészeti törekvéseim ismertté tételével, hogy senki ne vitathassa el tőlem felfedezésem dicsőségét, és profitálhassak is a munkámból.” (forrás: Hans-Michael Koetzle: Fotóikonok. Képek és történetük. 1928-1991. 2 kötet, Budapest, Taschen-Vince Kiadó, 2003)
Fotótörténeti és technikai albumokban e felfedezést Daguerre és Niépce nevéhez kötik, és a legnagyobb szakírók is csak néhány sorban emlékeznek meg Bayardról. Életrajzírója „félreismert feltalálónak”, Helmut Gernsheim fotótörténeti szakíró pedig „szerencsétlen feltalálónak” nevezi Bayardot, bár azt is megemlíti, hogy valóban nagyobb elismerést érdemelt volna, hiszen egyetlen találmány, eszköz sem viseli nevét, holott ő volt a felfedezője egy egyedülálló - papírt használó - közvetlen pozitív eljárásnak és a világ legelső férfi aktfotóját is a személyéhez köti. (Szinte mindenhol megjegyzik, hogy óvatosan kell bánni a "legelső" jelzővel, mert éppen ezen a területen nem minden kép került nyilvánosságra.)
Az Önarckép vízbefúltan című képet harminckilenc évesen, 1840. október 18-án készítette, mely a leghíresebb munkájává vált. A fotónak köszönhetően a legelső hamisított képaláírást Hippolyte Bayard nevéhez kötjük, aki ugyan a képet nem módosította (csak a póz és a szöveg volt félrevezető), de Bayard annyit mindenképpen elért vele, hogy az utókor neki tulajdonítsa a világ legelső hamisított fényképét, egyben a világ legelső férfi (fél)aktfotóját is.
Bayard képeiből a galériában találsz egy válogatást.
(forrás: wikipedia.org)
Bayard Önarckép vízbefúltan című fotójának félrevezető képaláírását magyar nyelven ITT olvashatod el.