Mint ahogy azt már megszokhattátok itt a Mai Manó Ház Blogon hetente egyszer, minden hétfőn szemezgetünk az elmúlt időszak fényképezéssel kapcsolatos legszínesebb hazai és nemzetközi híreiből. Hogy nektek ne kelljen ezernyi weboldalt átböngészni, mi ismét összegyűjtöttük az elmúlt napok legérdekesebb fotós híreit. Rövidhíres válogatásunkban ma is a fényképezéshez, fotótörténethez, fotóművészethez kapcsolódó érdekes témákat ajánlunk figyelmetekbe.
Fotó: André Kertész: A villa, 1928. National Gallery of Canada, Ottawa, purchased 1978.© Estate of André Kertész 2021.
-
A Chicagói Művészeti Intézetben (Art Institute of Chicago) megrendezett André Kertész: Képeslapok Párizsból című tárlat az első olyan kiállítás, amely egybegyűjti Kertész ritka, képeslap formátumra készült nagyításait, és ezzel újfajta betekintést nyújt a művész korai, kísérletező éveibe, amikor a legikonikusabb képei közül jó párat készített. Ezekből a képeslapokból találunk 10-et a Punkt.hu oldalán.
-
Az Index Nagykép rovatában a Reuters fotósa, Amanda Perobelli képeit mutatják be arról, hogyan élnek a xoklengek egykori földjeik töredékén. Több mint egy évszázada, az európai kolonizációval kezdték elűzni a brazil Xokleng (más néven Aweikoma) őslakosokat földjeikről. A brazil állam a telepeseket támogatta akkor, s a xoklengek ügyében hozott bírósági döntés azt mutatja, ez nem változott az elmúlt száz évben.
-
Szintén az Index számolt be a remek hírről, miszerint Fényes Lóránd Buborék-ködöt és Messier 52 halmazt ábrázoló fotóját választotta szeptember 25-én szombaton a nap csillagászati fotójának (APOD) az amerikai űrügynökség. A 2021 szeptemberében készített fotó Fényes hetedik a NASA APOD megjelenése. A képet az Index oldalán tekintheted meg.
(MTI Nemzeti Fotótár)
-
Az Index Múlt-kép rovatának Elfeledett fotósaink sorozatában mutatták Vadas Ernő képeit, aki a két háború közti időszak egyik legsikeresebb és talán legnagyobb hatású fotósa. 1934-ben megkapta a londoni Royal Photographic Society Emerson-plakettjét, 1938-ban az American Photography Yearbook 13 424 kiállító művésze között az ötödik helyet foglalta el. A II. világháború alatt munkaszolgálatos; 1945-ben a mauthauseni lágerből került haza. 1950-ben tizedmagával létrehozta a Fotókollektíva munkaközösséget, amelyet 1951-ben államosítottak, felszerelésével együtt beléptették a Magyar Fotó Állami Vállalathoz. 1956-tól az MTI fotóriportereként dolgozott. – írják a szerkesztők, mi pedig annyival kiegészítenénk e rövid életrajzot, hogy Vadas Ernő a magyar fotósok közül másodikként kapott díjat a World Press Photo-pályázaton.
-
Szintén elfeledett fotóst mutat be az OSZK blogja. A Zelesny Károly élete – A fényképészet úttörői. 17. rész című cikkükből kiderül, hogy a könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtára több fényképet is őriz, amelyeket fotósunk a 19. század végén készített operaénekesekről, írókról, színészekről. A gyűjteményben található egy fénykép a pécsi színkörről is, 1887-ből.
-
A 2010-ben született Fortepan nélkül ma sokkal kevesebbet tudnánk a XX. századi Magyarországról, hiszen gyűjteményben most már több mint 155 ezer képet találunk, amik jó részét lomtalanításokról, illetve hatszáz család archívumából mentettek meg az utókornak, de hivatásos fotósok egész sorának munkáit is megtaláljuk itt. Tizenegy év rengeteg idő, így legfőbb ideje volt annak, hogy az eddig megjelent hét, tematikus Fortepan-könyv mellett megjelenjen egy olyan, nagy mű, ami a legjobbak legjobbjait emeli ki. Ezt az űrt tölti most ki a Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból című fotóalbum.
Another #aurora but this one is special as it is so bright. It is the full Moon � lighting up the shadow side of Earth � almost like daylight. � #MissionAlpha https://t.co/vhJVPNqE1D pic.twitter.com/bcx6NNZsrj
— Thomas Pesquet (@Thom_astro) September 24, 2021
-
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége gyakran örökít meg látványos jelenségeket. Az egyik űrhajós ezúttal a sarki fényről készített lélegzetelállító felvételt – írja a 24.hu. Thomas Pesquet, az Európai Űrügynökésg (ESA) űrhajósának fotója az egyik legjobb ISS-en készült kép, amelyen a sarki fény látható.
-
Ugyan nem holnap, de pár év múlva már valószínű lehet, hogy csak legyintünk a 100 vagy a 200 MP-es képérzékelős kamerákról hallva. A Samsung ugyanis olyan szenzort tervez, amelynek felbontása az emberi szemét is meghaladná. – számolt be a hvg.hu az 576 megapixeles képérzékelőt tervez a Samsung című cikkében.
-
World Press Photo kiállításra járni már-már hagyomány: az ember fogja a családját vagy a barátait (egyedüli látogatót szinte soha nem látni), és minden év szeptemberében besétál a Nemzeti Múzeumba. Hogy miért csoportosan vonulunk a World Pressre, az jó kérdés, de talán azért, mert egy olyan kiállításról beszélünk, amely – ha tetszik, ha nem – párbeszédet generál. A hagyományhoz pedig az is hozzátartozik, hogy kis túlzással mindig ugyanazt látjuk, és ugyanazok az érzések kerítenek hatalmukba – akárcsak karácsonykor vagy egy születésnap alkalmával. Az Index kiállítás-ajánlóját ezen a linken lehet elolvasni.
Hogy minél érdekesebb híreket mutathassunk nektek, ennek a rovatnak a szerkesztésében a Ti segítségetekre is szükségünk van. Örömmel vesszük, és ezúton is köszönjük, ha a blog (kukac) maimano (pont) hu e-mail címre küldtök nekünk linkeket.
Hamarosan újra jelentkezünk, addig is nézz körül a korábbi posztjaink között! Fotóbulvár rovatunkat ITT találod.