104 évvel ezelőtt, 1908. augusztus 22-én a franciaországi Chanteloupban született Henri Cartier-Bresson, akinek életének fontosabb állomásait, valamint szakmai díjait a Wikipedián is megtalálhatjátok. Mai bejegyzésünkben Peter Pollack a The Picture History of Photography 1958-ban kiadott remek fotótörténeti kötetében megjelent Cartier-Bresson és az „emberi komédia” című írásából válogatunk. Henri Cartier-Bresson - akiben a fotózás iránti érdeklődést Martin Munkácsi egyik fotója váltotta ki - 2002-ben a Mai Manó Házban is járt, az ekkor készült fotót ITT találhatjátok.
Fotó: Henri Cartier-Bresson: Seville, Spain, 1933.
Cartier-Bressont világszerte tisztelik remek fotóriportjaiért. Első feledhetetlen képét 1933-ban készítette: vidám gyerekek vadul nevető mozgássérült gyereket kergetnek, aki mankóin ugrál egy sevillai fehérre vakolt ház romjai között. E kép megrendítő ereje Cartier-Bresson tiszta sajátos stílusának jellegzetessége. Konkrét képek ezek, melyek vizuális költészetükkel uralják figyelmünket és még akkor is érzelmi hatást keltenek, amikor a képet már többször láttuk. Műveinek kvalitása tette Cartier-Bressont a világ egyik legjobban ismert és fizetett sajtófotósává. Ő az emberi komédia riportere: inkább a tipikus érdekli, mint a szokatlan, az emberek kötik le és természetes cselekvéseik.
Képei megrendítőek, kamerája mindenütt felkutatja az emberek örömét, bánatát. Közvetlen látásmódja megragadja és rögzíti a folyamatosan tovatűnő látványokat, futó érzelmeket, melyek a személyes kifejezés mértékeként jelentkeznek. A meglátás és megfogalmazás nála egyet jelent, a technika sohasem jelent akadályt útjában. Ma már automatikusan dolgozik, nincs jobban tudatában annak – mondja - ha megváltoztatja a zársebességet vagy a rekesznyílást, mint annak, amikor autójának vezetése közben egyik sebességből a másikba vált át. Sohasem használ villanófényt, mert akkor nem lehet biztos benne, hogy azt a képet kapja-e amit meglátott. Szabályai – és ezt mindenkor hangsúlyozza - csakis önmagára vonatkoznak és nem másokra. Cartier-Bresson sokféle képes történetet fényképezett a Magnum Photos számára, mely akkoriban az egyik legnagyobb fotóügynökségnek számított. Például azokat a különleges képsorokat, melyeket a LIFE, Picture Post vagy a Paris Match megbízásából készített. Az évek során meglátása és megértése is egyre inkább mélyült.
Cartier-Bresson így foglalja össze a fényképezésről vallott hitét:
„Számomra a tartalom sohasem választható külön a formától. Forma alatt az egymással kapcsolatban álló felületek, vonalak és vizuális értékek szigorú szervezettségét értem. Csakis ez a szervezettség teszi lehetővé elgondolkodásaink és érzelmeink konkrétakká és közölhetőkké válását. A fényképezésben a vizuális szervezettség fejlett ösztönből fakadhat.”
„ A fényképezés magában foglalja a világ valóságos dolgaiban rejlő ritmus felismerését. Amit a szem végez: azt megtalálni és középpontba helyezni, egy bizonyos témát a valóságos jelenségek tömegében; amit a gép végez: csupán filmre történő rögzítése annak a döntésnek, amit a szem hozott.”
„Fényképezni annyit jelent, mint visszatartani a lélegzetet, amikor az illékony valóság pillanatában minden képességünk egyesül. Akkor a fej, a szem, a szív is ugyanazért működik. A fényképezés egyfajta kiáltás, de nem azért, hogy eredetiséget bizonyítsuk. A fényképezés az élet egyik formája.”
(Forrás: Peter Pollack: The Picture History of Photography, New York, 1958. fordította: Fenyő Imre)
Fotó: Henri Cartier-Bresson: Manhattan, Downtown, New York, 1947.
Fotó: Henri Cartier-Bresson: Rue Mouffetard, Paris, 1954.
Kizárólag a Mai Manó Ház blogján olvasható Henri Cartier-Bresson 1952-ben Párizsban kiadott Ellesett képek (L’images a la sauvette) című könyv előszavának magyar nyelvű fordítása, melyet közel negyven fotóval illusztráltunk.
Henri Cartier-Bresson fotóalbumai megvásárolhatók a Mai Manó Könyvesboltban.
