Lapozó rovatunkban régi újságok, fotós szaklapok hírei közül válogatunk. Kis színesek, érdekességek, fotós hírek, kritikák és kiállítás-ajánlók az elmúlt 130 év magyar és nemzetközi sajtójából. Folytatjuk a közel 130 éves cikkek bemutatását, így – immár hetedik alkalommal - ismét a Fényképészeti Lapok „Vegyesek” rovatából szemezgetünk, ahol egy szépségversenyről, a fényképészet feltalálójáról és a krokodilbőr hamisításról olvashattok.

Fényképezett krokodilbőr. A fényképészetet legújabban már arra az industrialis czélra is felhasználják, hogy vele a krokodil bőrét utánozzák. Előbb valódi krokodilbőrről negatív-képet készítenek; ez alatt a chromgelatine réteget megvilágítván, relieffet állítanak elő az ismert módon s erről azután fémöntvényt készítenek. E fémreliefet később áztatással előkészített juh-, borjú- s más hasonló olcsó bőrrel sajtóba szorítván, megszáradni hagyják. Így készül a hamisított krokodilbőr. Ezt az eljárást nemcsak bőrgyárosok, hanem asztalosok, lakatosok, kőedénygyárosok s mások is kitűnően felhasználják műveik könnyebb és csinosabb díszítésére. Ime ez is elegendő ujjmutatás arra, hogy mennyire szükséges volna, hogy a fényképészetet is tanítsák az ipariskolákban.
(Veress Ferenc: Vegyesek; Fényképészeti Lapok, 1885. április IV. évfolyam, 4. szám, 81. old.)

Ki találta föl a fényképészetet? A fényképészet föltalálójának eddig általánosan Dauguerret tartották s az első fényképek készítésének módját az ő neve után nevezték Daguerrotypiának. Most kiderül, hogy a fényképészet föltalálásának dicsősége nem őt, hanem Nicephore Niepce-t illeti meg s Daguerre csak tökéletesítette a technikai eljárást. Niepce Chalon-sur-Saonban már 1830. előtt állított elő fémlemezeken a sötét kamra segedelmével képeket és 1830-ban társaságba állott Daguerre festővel, ki akkor a párisi diorama adminisztrátora volt. A szerződésben, melyet kötöttek, s melyet most Chalon levéltárában megtaláltak, egyenesen ki van mondva, hogy Niepce találta fel a fény hatása által való sokszorosítás módját s a társaság közöttük azért jött létre, hogy a találmány tökéletesíttessék és mint vállalat hasznosíttassék. Niepcének Chalonban bronz-szobrot emeltek, melyet nemsokára nagy fénnyel fognak leleplezni.
(Veress Ferenc: Vegyesek; Fényképészeti Lapok, 1885. szeptember IV. évfolyam, 9. szám, 187. old.)

Nemzetközi szépség kongressus van Párisban. A pályázó hölgyek fotográfiái e hóban lesznek kiállítva. Ezek háromnegyed életnagyságban és kivágott ruhában ábrázolják a szépségeket. A kiállítást látogató közönség fog ítélni: a legjobban tetsző fotográfia számát kimenetkor mindenki urnába dobhatja: e nyilvános kritika eredményét naponként közzéteszik. A végképp döntő bírák képzőművészek, kik e hó végén proklamálni fogják a szépség királynőjét. A fődíj egy négyezer frank értékű gyémánt diadém: ezenkívül a legszebbek közül húszan díszokmányt kapnak. A pályázó fotográfiák mindenikéhez tíz frankot kell mellékelni, ami megmagyarázza, hogy az egész szépség-kongressus voltaképen élelmes üzlet, amelynek felvirágzását a hiúság bizonnyal elő fogja segíteni.
(Veress Ferenc: Vegyesek; Fényképészeti Lapok, 1885. január IV. évfolyam, 1. szám, 19. old.)

Fotóbulvár sorozatunk korábbi részeiben olvashattatok a szellemfotografálásról, valamint a paparazzo trónörökösről, a fényképmoziról, fényképadóról, a női rabok fotózásáról és egy marokkói lázadásról is.