Lapozó rovatunkban, ahol régi fotós szaklapok írásaiból válogatunk, ma egy 50 évvel ezelőtt megjelent cikket olvashattok, mely az F.S.A. történetét mutatja be.
A világ egyik legjelentősebb fotódokumentációs gyűjteménye, amelyet Európában alig ismernek, az USA-ban keletkezett: több mint negyedmillió felvételből áll, ezeket 1935-43-ig egy harminc fotográfusból álló csoport készítette. Ebből az anyagból, Edward Steichen válogatásában, az elmúlt év őszén New Yorkban a Modern Művészetek Múzeumában kiállítást mutattak be. Ez a kiállítás ismét felhívta a figyelmet az anyag jelentőségére. Szólni kell néhány szót ezeknek a képeknek a keletkezéséről. A nagy amerikai depresszió hatására a Roosevelt-program alapján sok új hivatal jött létre – többek között a F.S.A. (Farm Security Administration) Ennek fő feladata volt, hogy az ország lakosságával, főleg a városi lakossággal megismertesse a depresszió, az árvizek és szárazságok hatására testileg-lelkileg tönkrement hontalan vándormunkások, farmerek és mezőgazdasági dolgozók sanyarú életét. Az F.S.A igazgatója Roy Stryker egyetemi tanár. Feladatában nem csupán dokumentációt látott, annál sokkal többet akart: “az országot a valóságos helyzetről informálni”, - “hű képet adni Amerikának sokak nyomorúságos életéről”, - “az emberekhez képeken keresztül közelebb hozni a tőlük esetleg távolálló problémákat”. A nem fotográfus Stryker erre a munkára Amerika legjobb fotográfusait toborozta. A képek célja a propaganda volt, propaganda – a szó legnemesebb értelmében. Be kellett mutatniuk a szörnyű nyomort, amelyben az ország lakosságának az egyharmada élt, hogy felrázzák közönyéből és a rászorulók megsegítésére ösztökéljék kétharmadát, amely viszonylag jól élt.
A fotótörténeti jelentőségű fekete-fehér képanyagot a képre kattintva érheted el, a színes fotókat pedig ITT találod!
Számos F.S.A. képpel találkozhattunk 1938-ban a New York-i Modern Művészetek Múzeumában,a 40-es évek több kiállításán, valamint az azóta már világhírűvé vált, 1956-ban megrendezett Family of Man anyagában. Az F.S.A. fotográfusainak stílusa idővel erősen hatott a fotoriportázsra. “Véleményem szerint a képek jónéhánya minden idők legnagyobb képei közé tartozik.” - mondotta Edward Steichen 1939-ben. Valóban, nem egy kép megdöbbentő realizmussal mutatja be a nagy gazdasági válság által legjobban sújtott egyszerű amerikaik nyomorúságos életét. Talán éppen ez az őszinte hang volt az oka annak, hogy 1948-ban az egész anyagot a teljes megsemmisülés fenyegette. Néhány politikus, az akkor idők légkörének megfelelően, el akarta tüntetni ezt a nagyszerű dokumentumgyűjteményt. Az általuk képviselt politika ugyanis legszívesebben elhallgatta volna a nagy gazdasági válság tényét, hogy ezzel is elodázhassa egy újabb válság lehetőségét. Szerencsére, az összes képek és negatívok elkerülték a megsemmisülést és ma a washingtoni kongresszusi könyvtárban vannak. Az anyag jelentőségére utal az is, hogy legutóbb a Camera (1962/10) és a Foto Prisma (1963/2) is foglalkoztak a kiállítással. (Megjelent: Fényképművészeti Tájékoztató, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Budapest, 1963, I-II, 141-143. oldal)
A Fotográfia felsőfokon című kiállításunkon most az F.S.A. archívumának híres képeiből is láthattok néhányat.