A fotóelmélet talán legvitatottabb és legkevésbé tisztázott kategóriája a riportfotó műfaja, azaz azoknak a fényképeknek osztálya, amelyek e kategóriákba sorolhatók. Az esemény és riportfotó műfajának megkülönböztetését mindenekelőtt műfajtörténeti szempontok indokolják. A fotóriport, mint műfaj közel ötven évvel az eseményfényképezés után született. Az esemény mindig helyhez és időhöz kötött, egyszeri és megismételhetetlen. Riportfotónak a reprodukált, sajtóban közölt fényképeket tekintjük. A fogalom az angol report (beszámoló, tudósítás) szóból származik. Nyelvünkben kezdetben az angol szóalakot, majd annak „magyarított” változatát a ríport-ot használták. A ma élő szóalak először 1884-ben jelent meg nyomtatásban. A 20. század elején jelentősen megváltozott a fogalom. A fotóriport mai értelemben egy sajtóban közölt képes beszámoló valamely aktuális eseményről, amely a fotografálás sajátos eszközeivel, önállóan közli a híranyagot; a képaláírás csak az esemény adatait tartalmazza. – olvashatjuk Szilágyi Gábor A fotóművészet története. A fényrajztól a holográfiáig című könyvében.
Mivel Facebook oldalunkon ebben a hónapban a sajtófotó a témánk mai bejegyzésünkben a riportfényképezés egyetemes történetének legfontosabb mérföldköveit mutatjuk be.
A fotókra kattintva a témához kapcsolodó további képeket találsz.
1. A világ legelső háborús fotói (1847)
Charles J. Betts dagerrotípiákat készítő fotográfus 1847-ben elkísérte az amerikai csapatokat Mexikó elleni hadjáratukban. Az ekkor készült felvételek talán az első fényképes haditudósításnak számítanak. A fotótörténeti írások az erdélyi származású Szathmáry Pap Károlyt és Roger Fentont említik az első háborús fotósként. Szathmáry 1853 októberében kezdte el a Krími háborút dokumentálni és egy csukott hintóban rendezte be laboratóriumát.
A korai riportfotókat - köztük William England felvételét a Niagara folyó fölött egyensúlyozó kötéltáncosról - a képre kattintva láthatod.
Fotó: Szathmári Pap Károly: Krími háború, 1853 (forrás: fotomuveszet.net)
2. A világ legelső fotóriportja (1886. szeptember 5.)
A századik születésnapját ünneplő Michel Eugene Chevreulról készített sorozatot a francia Le Journal illustré 1886. szeptember 5-én megjelenő számában publikálták. Chevreul az interjút egy vicces megjegyzéssel kezdte: "97 éves koromig ellensége voltam a fotózásnak, de aztán három évvel ezelőtt megenyhültem.” Az interjú alatt a két férfi beszélgetett a fotográfiáról, a színelméletről, Moliere és Pasteur munkásságáról, a hőlégballonosok őrült ötleteiről és természetesen arról, hogy hogyan éljünk 100 évig.
Magyarországon az első fotóriportot a Vasárnapi Ujság közölte az 1890-es évek elején. Bár már 1884-ben közölt a lap két, olyan összefüggő képet, amelyet riportnak lehetne tekinteni. A Vasárnapi Ujság korai fotóriportjait azonban nem szabad összetéveszteni a mai értelemben vett fotóriporttal, és különösen nem azokkal a zárt, összefüggő egészt alkotó képsorokkal, amelyek egy esemény vagy akár egy társadalmi réteg bemutatására törekedtek.
A Nadar által fényképezett 13 fotóból álló sorozatot a képre kattintva találod.
Fotó: Nadar: A százéves Michel Eugene Chevreul (1786-1889) kémiatudós portréja, 1886. augusztus 31.
3. A világ legelső női fotóriporterei (c. 1899)
1899-től dolgozott a Boston Post újságnak Jessie Tarbox Beals, aki kora egyik első fotóriporternője volt és számos magazinnak és újságnak dolgozott.
Amerika egyik első fotográfusnője a Nyugat-Virginiában született Frances "Fannie" Benjamin Johnston fotóriporteri munkáját szintén a századforduló környékén kezdte el.
Fontos megemlíteni Christina Broom-ot is, aki az I. világháború első női fotóriportere volt Angliában és természetesen Margaret Bourke-White nevét is, aki a Life magazin első női fotósa, az első női haditudósító és az első nyugati újságíró volt a Szovjetunióban.
Fotó: Jessie Tarbox Beals: Flatiron Building, c. 1905-1906
4. A világ legelső színes riportfotója (1907. június 29.)
1907. június 29-én megjelent a világ legelső színes riportfotója, - melyet Léon Gimpel készített - ezen a Franciaországba látogató VIII. Frigyes dán királyt és feleségét, Lujzát láthatjuk. Gimpel leghíresebb munkája mégis az 1909 augusztusában megrendezett légibemutatóról készített sorozata lett, melyeket egy hőlégballonról fotózott, ezzel egyike volt - Nadar után - az első légifotósoknak is. Úttörő munkássága viszont a színes fényképezés területén elért eredményeivel jutott a csúcspontjára.
Léon Gimpel színes képeit a fotóra kattintva találod.
Fotó: Léon Gimpel: King Frederic VIII and Queen Louise of Denmark, Paris [the first news pictures in color] 1907, 17 June © L‘Illustration
5. Megjelenik a LIFE magazin legelső száma (1936. november 23.)
Ez volt az első olyan képes újság, melyben a sajtófotók kapták a főszerepet. Az 1936. november 23-án debütáló hetilap Margaret Bourke-White képét választotta a legelső szám címlapfotójának, sőt annak vezércikkét is a fotóriporter írta.
A legelső Life magazint a képre kattintva tudod átlapozni.
Fotó: Margaret Bourke-White: Fort Peck Dam over the Missouri River, Montana
6. A legelső Pulitzer-díjas fotó (1942)
A Pulitzer-díj az egyik legrangosabb amerikai szakmai kitüntetés, melyben a nyomtatott és online újságírásban, valamint az irodalomban, zenében, s egyéb művészeti ágakban elismerésre méltó alkotók részesülnek évről évre. A fotográfia műfajában 1942-től osztanak díjakat, az elsőt Milton Brooks, a Detroit News fotóriportere nyerte el. A képen a detroiti Ford Motor Company sztrájkoló dolgozói bántalmaznak egy sztrájktörőt. Az idei nyertes képeket ITT találod.
A képre kattintva Pulitzer-díjas fotók történetének megrázó, érdekes és díjnyertes képeiből válogattunk.
Fotó: Milton Brooks: Ford Strikers Riot, 1942
7. Megalakul a Magnum fotóügynökség (1947. május 22.)
A Magnum a világ egyik leghíresebb fotóügynöksége. A történet szerint az első találkozó a Magnum alapítása céljából 1947 áprilisában vagy májusában New Yorkban jött létre a Museum of Modern Art (Modern Művészeti Múzeum) Nyugati 53. utcai épületének tetején lévő étteremben. Jelen volt Robert Capa, az egész projekt szorgalmazója, William Vandivert, a LIFE fotósa, felesége Rita és Maria Eisner, aki a háború előtt Párizsban az Alliance Photos-t irányította. A három másik alapító tag, Henri Cartier-Bresson, David „Chim” Seymour és George Rodger – akikkel korábban megállapodtak, hogy részt vesznek az együttműködésen alapuló fotóügynökségben – nem voltak a társaságban. Az ügynökség névválasztása (magnum = másfél literes palack) állítólag azt tükrözte, hogy Robert Capa szerette a pezsgőt és nagyon ambiciózus volt a projekt nagyságát illetően. Közel kilenc évvel később Magyarországon, 1956. március 27-én a Minisztertanács egy rendelettel beolvasztotta a Magyar Fotó Állami Vállalatot és annak több száz dolgozóját az MTI-be, melynek következtében jelentősen bővült az MTI fotószolgáltatása.
A logóra kattintva a legendás Magnum képügynökség 5 híres fotóját láthatod.
8. A legelső World Press Photo pályázat fődíjas képe (1955)
Az 1955-ben Amszterdamban alapított World Press Photo egy független, non-profit szervezet, mely a világ legnagyobb és legnívósabb sajtófotó-pályázatát rendezi. Az első magyar díjazott Komlós Tibor volt, aki Sport kategóriában ért el második helyezést Toni Sailer síelőről készült képével az 1956-os pályázaton. A legelső magyar fődíjas fotót ITT találod.
A World Press Photo első versenyének fődíját 1955-ben adták át. Mogens von Haven Dániában készült fényképén a Volk Molle motocross verseny közben esik le a motorjáról egy versenyző.
A 2015-ben díjazott képet a fotóra kattintva találod.
Fotó: Mogens von Haven: Volk Molle motocross verseny, Dánia, 1955
9. A paparazzo fotók elterjedése (1960-as évek vége, 1970-es évek eleje)
Az édes élet (La dolce vita) egy 1960-ban bemutatott olasz-francia film Federico Fellini rendezésében, Marcello Mastroianni és Anita Ekberg főszereplésével. Az olasz paparazzo kifejezés Az édes élet egyik szereplője, egy Paparazzo nevű fotós megjelenése óta használatos. A szereplőt Walter Santesso alakította.
Max Christian Priester és Willy Wilcke képén - melyet a legelső lesifotóként tartanak számon - Otto von Bismarck látható a halottas ágyon (1898). A titokban és engedély nélkül készített fénykép közlésjogát a Deutscher Verlag mai értéken 300 ezer dollárért vásárolta meg. A fotót „a család kérésére” cenzúrázták, csak 1952-ben válhatott ismertté.
A hatvanas évek leghíresebb lesifotósai közé tartozott Elio Sorci, Felice Quinto és Daniel Angeli. A leggyűlöltebb lesifotós Ron Galella volt, akinek Marlon Brando öt fogát verte ki. Ettől a pillanattól kezdve ha Brandót akarta lencsevégre kapni, Ron Galella elővigyázatosságból amerikaifutball-sisakot húzott. Ron Galella így vélekedett erről: "Ha valaki azt mondja: Ne fotózz!, igyekszem betartani, de amíg nem mondja ki, megpróbálok annyi képet készíteni, amennyit csak tudok."
A fotóra kattintva Galella sajtófotóit láthatod.
Fotó: Paul Schulmach: “Brando” © Ron Galella – November 26, 1974, NYC, Waldorf-Astoria Hotel.
10. A legelső magyar sajtófotó kiállítás (1982. február 8 - március 7.)
A tárlat története 1980-ben kezdődött, amikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, mint korábban minden évben, meghirdette a Sajtófotó Pályázatot. Ezt követően 1981-ben, a Műegyetem Klubjában egy klubnap keretében mutatták be a díjazott képeket és a pályázatra beérkezett többi képet is a falra tették. A klubnap hatására a zsűri lemondott és a pályázat szemléletét megújítva, megindult egy új pályázat és kiállítási sorozat. Az új pályázat célja az volt, hogy "a magyar sajtóban minél magasabb színvonalú képekben mutassuk be hazánk szocialista építését,képeinkkel segítsük elő a békét, a nemzetek közötti kölcsönös megértést, a humanizmust, a haladást." 48 szerzőtől 776 mű érkezett be a pályázatra, ahol a zsűri a Hír, a Képriport, a Zsáner, a Sport és a Színes kategóriában adott ki díjakat. A portré kategóriában nem osztottak díjat. Az első Sajtófotó Kiállítást 1982. február 7-től, a Műegyetem R-Klubjában láthatta a nagyközönség. A kiállításon 20 magyar fotóriporter munkáját mutatták be.
A katalógus címlapjára kattintva az idei Sajtófotó pályázat 18 díjnyertes képét láthatod.
Fotó: A legelső magyar sajtófotó kiállítás katalógusának címlapja (1982)
A XX. század meghatározó felvételeinek egy része újságok megbízásából született, melyek kizárólag a képszerkesztők döntése nyomán kerülhettek az olvasók elé. Ebben a bejegyzésben 10 olyan publikálatlan fotót láthatsz, melyek a múlt század fontos pillanatait örökítették meg, mégsem kerültek nyomtatásba. A válogatást ITT találod.
