David Hockney különleges polaroid képei (1980-as évek)

2015. július 09. Mai Manó Ház

David Hockney festő, rajzoló, nyomatkészítő, díszlettervező és fotográfus 1937. július 9-én született az angliai Bradfordban. A yorkshire-i Bridlingtonban és a londoni Kensingtonban lakik. Hockney Los Angeles-ben is fenntart két lakást, ahol több mint harminc éve időről időre letelepszik: egyet Nicholas Canyon-ban és egy iroda-archívumot a nyugat-hollywoodi Monica Boulevardon. Az 1960-as évek Pop art mozgalmának fontos résztvevőjét a 20. század egyik legbefolyásosabb brit művészének tartják. Hockney Kaliforniába érkezésekor váltott az olajról az akrilfestékekre, a fakó és a ragyogó színek sima felszíneként alkalmazva azokat. A Gemini G.E.L. nyomatkészítő műhely 1965-ben azzal az ötlettel kereste meg, hogy Los Angeles-témájú litográfia sorozatot készítsenek. Hockney válaszul kész művészeti kollekcióval állt elő. Főleg 1970 és 1986 között készítette fotomontázsait és kollázsait, amelyeket „kapcsolódásoknak” (joiners) nevezett. Ezt a művészeti stílust úgy kezdte el, hogy Polaroid felvételeket készített egy személyről, majd a képeket rácsos formába rendezte el. Az alany valójában mozgott fényképezés közben, így az alkotás az ő mozdulatait is ábrázolta, de a fotográfus szemszögéből. Későbbi alkotásain Hockney változtatott ezen a technikán és inkább a fényképezőgépet mozgatta a modell körül. Az első időszak korai alkotásai kísérleti jellegűek, amelyekkel Hockney az eszköz lehetőségeit fedezte fel és technikai tudását tökéletesítette.

Fotó: David Hockney: Sun On The Pool Los Angeles, April 13th 1982, composite polaroid, 34 3/4 x 36 1/4 in. © David Hockney

A „Kapcsolódások” összetettségének növekedésével később egy Pentax 110-re váltott, amely lehetővé tette számára az alkotások összetettségének óriási mértékű növelését. A leghosszabb Polaroidos kapcsolódás elkészítése 5 órán át tartott, de a Pentaxszal készült képnél csak a fotózás 8 napot vett igénybe.

Fotó: David Hockney: Pearblossom Highway, 11 – 18th April 1986 #2 © David Hockney

David Hockney egy 2005-ös interjúban amellett érvelt, hogy a digitális technológiákban a sötétkamra (a labor) feleslegessé válását látja, ami oda vezet, hogy a végeredményt jelentő kép immár nem tekinthető a szó eredeti értelmében fényképnek, hiszen olyan helyzetet tesz láthatóvá, ami pusztán fikció. A képnek nincsen többé a fotográfia klasszikus értelmezése szerinti valóságalapja, nem egy adott tárgy leképeződése, hanem konstrukció. Hockney arra is utalt, hogy az, amit sokáig a fényképezés ,,objektivitásának’’ tartottak, tisztán kitaláció – sem a hely, sem az idő nem játszik döntő szerepet abban, mi válik láthatóvá, mivel már minden létrehozható a stúdióban is.

Fotó: David Hockney