A fényképezés történetének 177 évében rengeteg fotó készült, melyek közül az elmúlt évtizedekben sok kép felejthetetlenné, ikonikussá, legendássá vált. Ezek a képek az internetes megjelenés mellett képeslapként, poszterként vagy éppen pólóra nyomva újra és újra helyet kapnak a tömegkultúrában, ezzel is erősítve az alkotás ismertségét, népszerűségét.
A fotográfusok számára az egyik legnagyobb elismerés, mikor egy-egy híres képük más művészeti ágak képviselőit is inspirálja. Mai bejegyzésünkben hat olyan köztéri szobrot láthattok, melyeket egy-egy híres fotó emlékére állítottak.
Az Apa, várj! című fotót Claude P. Dettloff 1940. október 1-én készítette, amikor a Brit Columbiai Ezred (A Connaughti Herceg Lövészezrede) a kanadai New Westminster 8. utcáján a Columbia Avenue kereszteződésénél lefelé menetelt. Dettloff felvételének készítése közben Warren „Whitey" Bernard az édesanyjától az apjához, Jack Bernard közkatonához szaladt. Az Apa, várj! című fotó másnap a Vancouver Daily Province címlapjára került, de Claude Dettloff fotográfusnak valószínűleg sejtelme sem volt arról, hogy a kép hamarosan számos észak-amerikai napilapban megjelenik, a kanadai Brit Columbia összes tantermében kifüggesztik és a Life magazin lapjain díszeleg.
A fotó sokáig feledésbe merült, majd a 60-as évek közepén a Fegyverszünet napján került elő ismét és gyakran említették Kanada legnépszerűbb fényképei között. New Westminster városa felkarolta az ügyet, mivel a kép ott készült és 2014 szeptemberében a fénykép bronzszobor mását leplezték le.
A képre kattintva az eredeti fotót és rövid történetét is megismerheted.
Fotó: Az "Apa, várj!" című fotó emlékére készült bronzszobor, 2014. október, New Westminster, Kanada
1945. augusztus 14-én New Yorkban, a Times Square-en egy amerikai matróz örömében szájon csókolt egy nővérkét, miközben a háttérben tömegek ünneplik a második világháború végét, a régóta várt győzelmet Japán felett. Eisenstaedt elmondása szerint annyira gyorsan történtek aznap a dolgok, hogy nem volt ideje feljegyezni a neveket, de Glenn McDuffie az állította, ő szerepel a képen. Lövészként szolgált a haditengerészetnél, épp New Yorkban szállt át vonatútján, amikor megtudta, hogy a háború véget ért, így testvére is visszatér a japán hadifogolytáborból. "Olyan boldog voltam, hogy kirohantam az utcára. Amikor megláttam a mosolygó nővért, azonnal odamentem és megcsókoltam. Egy szót sem szóltunk egymáshoz." A csók után átment az úttesten a metróhoz, és továbbment Brooklyn felé. A 86 éves matróz 2014. március 15-én halt meg dallasi otthonában. – olvashatjuk az index.hu Nagykép rovatában.
A világ egyik leghíresebb fotójának több helyen is emléket állítottak, de mind közül a legismertebb a San Diego-i kikötőben, a USS Midway Museum közelében látható szobor, melyet J. Seward Johnson Jr készített. A monumentális alkotás több mint 7,5 méter magas és közel 7 tonna a súlya.
A fotóra kattintva Eisenstaedt további képeit találod.
Fotó: A leghíresebb csókfotóról készült szobor, San Diego
Joe Rosenthal ikonikus fotója 1945. február 23-án Iwo Jimában készült. A beállított fotó története ma már jóval szélesebb közönség előtt ismert, mégis ez a fotó járta be a világot, s vált a leghíresebb és legtöbbet reprodukált fotók egyikévé.
Felix De Weldon - egy fiatal művész az Egyesült Államok Haditengerészetének alkalmazottja - először egy agyagtáblát faragott Truman elnök jóváhagyásával a legendás jelenetről, majd később egy közel négyméteres emlékművet készített Washingtonban, melyet 1947-ben elbontottak egy építkezés miatt.
De Weldon és csapata 1951-ben újra elkezdtek dolgozni, majd közel három évvel később fejezték be a munkát. A második világháború ikonikus jelenetét ábrázoló majd 24 méteres emlékmű a legmagasabb bronzszobor a világon. A zászlórúd 18 méter hosszú, és minden katona közel 10 méter magas. A 108 darabból álló alkotást New Yorkból három teherautóval szállították a virginiai Arlington városába.
A képre kattintva a világhírű fotó történetét és párját is megtalálod.
Fotó: A Pulitzer-díjas fotó tiszteletére állított szobor, Arlington
Természetesen a válogatásba egy magyar szobor is bekerült, mely Keleti Éva Timár József színművészről 1959-ben készült portréjának állít emléket. Párkányi Raab Péter alkotása a Nemzeti Színház kertjében látható.
"Egy szerelmi kapcsolatban is eljöhet az a pont, amikor az ember azt mondja: a másikkal fogom leélni az életem. Nekem is van egy ilyen "eljegyzési pillanatom", ez Tímár Józsefhez kötődik. Már nagyon beteg volt, amikor módomban állt végigkövetni, hogy készül Az ügynök halála főszerepére. Emelte azt a két táskát, én meg kattintottam. Fogalmam sem volt róla, hogy mit csinálok, mégis úgy éreztem, hogy többet lehet a fotográfiával tenni, mint amit gondoltam. Azokon a képeken rajta van egy színész, aki csatára készült, egy haldokló, aki még el akart játszani egy szerepet, és azt mondta magában: 'ma este kell, hogy még sikerüljön". Ez a két táska, amit Tímár emelt, ma már szimbólummá vált, a Nemzeti Színház előtt látható szobor is így örökíti meg. A fotográfia ereje el tudja emelni a valóságot, ami úgy válik szimbólummá, hogy észre se vesszük" - így mesélt Keleti Éva pályája kezdetéről az ATV műsorában.
A fotóra kattintva Keleti Éva további képeit találod.
Fotó: Tímár József szobra a Nemzeti Színház előtt
1961. augusztus 15-én Peter Leibing, a fiatal fotós több órán keresztül figyelte a fiatal katonát, aki idegesen járkált fel-alá, fegyverét a vállán lóbálva, ahogy az egyik cigarettáról a másikra gyújt. „Gyere át! Gyere át!” Skandálták a Bernauer Strasse nyugati oldalán összeverődött emberek. „Ugrani fog!” Jegyezte meg hirtelen egy Leibing közelében álló idősebb férfi. Délután négy órakor Schumann félredobta a cigarettáját, megfordult és futásnak eredt a szögesdrótok felé, amelyek a határvonalat jelezték Nyugat és Kelet között. Ugrott, miközben fegyverét maga mögé hajította, majd még tíz métert futva bevetette magát a kerékcsikorgással induló rendőrautóba. Leibing pedig lefényképezte az ugrás pillanatát. Ugyanakkor a fényképész mellett álló filmhíradós filmre is vette az eseményeket. A kép a másnapi napilapok címlapjára került. Peter Leibling képe a szögesdrótot átugró katonáról jelentős szimbóluma a szabadságvágynak és a hidegháborúnak. Az világhírű fotónak a helyszínen egy szobor állít emléket.
Mozgókép is készült a leghíresebb dezertálásról. Ismerd meg a fotó történetét és nézd meg a rövid videót!
Fotó: Florian és Michael Brauer és Edward Anders kültéri installációja, Berlin, 2009 William C. Beall haditudósítóként a második világháború alatt ugyanabban a szakaszban szolgált, mint Joe Rosenthal, aki 1945-ben Pulitzer-díjat nyert (és szobrot is kapott) a mára már ikonikussá vált zászlóállító képével. Beall szintén Iwo Jimán volt, de aznap a sziget másik oldalán fényképezett. A háború után már a Washington Daily News alkalmazásában dolgozott, mikor 1957 szeptemberében a Kínai Kereskedők Egyesületének felvonulásán készítette el azt a fotót, melynek szobrot állítottak.
A Hit és bizalom című kép először a Washington Daily News címlapján jelent meg, majd a LIFE magazin is átvette és miután 1958-ban Pulitzer-díjat nyert a világ számos képesújságja is publikálta. A fotó a washingtoni DC Police Boys Club logója lett és 2012-ben a Georgia államban működő Jonesborói törvényszék épülete előtt egy életnagyságú szobrot is állítottak, emlékül a mára már világhírű vált fotó készítőjének és szereplőinek.
A képre kattintva az eredeti fotót és rövid történetét is megismerheted.
Fotó: Denny Beall: A Pulitzer-díjas fotó tiszteletére állított szobor, Jonesboro
(forrás: wikimapia.org; dailymail.co.uk; washingtondctour.com; vancitybuzz.com)
Alison Jackson egyik botrányosnak szánt fotóján egy George Bushhoz hasonló férfit láthatunk Rubik-kockázás közben. A fotóról készült installációt 2008-ban mutatták be a liverpooli Tate-ben megrendezett kiállításon. A szobrot és a kép történetét ITT találod.
