Öt híres fotográfus, aki júniusban született

2017. június 01. Mai Manó Ház

A hónap híres szülötteit bemutató sorozatunkba ezúttal a júniusban született fotóművészek közül válogattunk. A képekre kattintva a fotográfusok további munkáit találod.

JÚNIUS 11. - HEMZŐ KÁROLY (1928-2012)
Hemző Károly hivatásos fotóriporteri pályája a Honvéd Sport Egyesületnél kezdődött hatvan éve. A magyar sportfényképezés egyik megújítójaként több mint két évtizeden át követte kamerájával a magyar bajnokok ünnep- és hétköznapjait. A Magyar Sportmúzeumban még látható a sportképeiből rendezett kiállítása, Hódolat a bajnoknak címmel. A Magyar Szemle című lapnál riporterként és képszerkesztőként fotográfus generációk számára jelentett zsinórmértéket igényes munkája a 70-es és 80-as években. Két könyvet publikált lovakról, s ezekkel új alapokra helyezte az állatok művészi fotografálását Magyarországon. Az elsők között kapott lehetőséget rá, hogy a Műcsarnokban fotóművészként megmutatkozzon 1976-ban. Újszerű és formabontó tárlata mára már legendává lett szakmai berkekben. Önmagukon túlmutató fotó-triptichonjait évekig elemezték az esztéták és művészettörténészek. Életművének zömét a Magyar Nemzeti Múzeum vette gondozásba, művei megtalálhatók a Magyar Fotográfiai Múzeumban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében és az Országos Széchényi Könyvtárban is. Hemző Károly húszéves kora óta élt együtt a halálos betegséggel. Csodaszámba ment, hogy a komoly fizikai állóképességet megkövetelő szakmáját ennek dacára milyen magas színvonalon és megérdemelt sikerrel művelte hat évtizeden keresztül. (Szarka Klára)

Fotó: Hemző Károly: Részlet a Csak Lovak című sorozatból

JÚNIUS 12. - WEEGEE (1899-1968)
Weegee - eredeti nevén Arthur H. Fellig - 1899-ben született a mai Ukrajna területén található Zolochivban, majd 11 évesen szüleivel New Yorkba költözött a Lower East Side negyedbe. Fotóriporteri munkáját 1935-ben kezdte el, mikor botrányok, szenzációnak számító események, balesetek, erőszakos bűncselekmények, tűzvészek krónikása lett. Rendkívül jó kapcsolatokat ápolt a manhattani rendőrséggel. 1938-ban egy rendőrségi rádióadót is beszereltek kocsijába, ezért sokszor velük egy időben értesült a bűn- és balesetekről. A bemutatott brutális és kegyetlen világ ellenpontjaként a harmincas évek végétől a felső tízezerről is készített riportfotókat. 1947-ben Hollywoodba költözött, ahol filmtechnikusként és színészként is dolgozott, miközben a Naked Hollywood című könyvéhez gyűjtött anyagot. Nagyon szeretett vakuval fényképezni, és egy kaleidoszkóplencsét is kifejlesztett, amit Weegee-scope-nak nevezett el. 53 évesen visszaköltözött New Yorkba, ahol egészen haláláig, 1968-ig élt.

Fotó: Weegee: A self-portrait from around 1944.
credit: Weegee/International Center of Photography, Steven Kasher Gallery, New York

JÚNIUS 13. - JACQUES-HENRI LARTIGUE (1894-1986)
1894. június 13-án született Jacques-Henri Lartigue, az egyik legismertebb francia fotóművész, akinek legnagyobb újítása a mozgás pillanatszerűségének megragadása. Nagyon jó szeme van a képeken rejtőző apró poénokhoz, akár a komponálás, akár a téma, vagy a szerencsés időzítés szolgáltatta azokat. Vonzódik a sebességhez: számos felvételt készít gyorsasági versenyekről, az első automobilokról, a repülés hőskorának próbálkozásairól. Más képein megelevenedik a századelő arisztokratáinak élete, kutyát sétáltató dámák, elegáns urak, fürdőző fiatalok. Sok hírességről is készített portrét (Pablo Picasso, Jean Cocteau stb.), ismert modellek, színésznők állnak a kamerája elé.

Fotó: Jacques Henri Lartigue: Coco, Hendaya, 1934. © Francia Kulturális Minisztérium/AAJHL

JÚNIUS 16. - IRVING PENN (1917-2009)
Az 1917. június 16-án született amerikai fotóművész a negyvenes években kezdte karrierjét, a Vogue-nak dolgozott, s különleges képeivel rögtön kiemelkedett az akkori fényképészek közül. Szokatlan stílusával rengeteg hírességet megörökített, köztük olyan művészeket, mint T. S. Elliot, Picasso, Salvador Dalí, Arthur Miller, Tennessee Williams, Ingmar Bergman vagy Janis Joplin. Modelljeiből mindig kihozott valami újat, valami bensőségeset, amelyet addig rejtegettek a külvilág elől. A legnevesebb magazinoknak fotózott, műveit múzeumokban és galériákban állították ki, árverésekre kínálták. Kompozíciói, látásmódja gyökeresen megváltoztatták a fotózást, s egy egészen új stílust teremtett. Csodálatosan használta az egyszerű szürke vagy fehér hátteret, összetéveszthetetlen képeiben a néző mindig a modellre, a gesztusokra, a kifejezésekre figyel. A képek tisztaságával, a tárgyak használatával, a pózok kiválasztásával és az alany mesteri megvilágításával minden képből műremeket alkotott. 1950-ben Penn feleségül vette kedvenc modelljét, Lisa Fonssagrivest, akivel 42 évig, múzsája és felesége haláláig házasságban élt. A divatfotózás egyik legjelentősebb alakja, Irving Penn 92 éves korában halt meg. (forrás: divany.hu)

Fotó: Irving Penn: Jean Patchett Café in Lima, Peru, 1948

JÚNIUS 22. - DULOVITS JENŐ (1903-1972)
Dulovits Jenő - aki a korabeli fotótechnikát tíz évvel előzte meg - Ipolyságon (ma Sahy, Szlovákia) született 1903. június 22-én. A pesti egyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, ezután középiskolai matematikatanárként, a második világháború után a Gamma Művekben konstruktőrként dolgozott. Az 1920-as évek közepén kezdett el intenzíven fényképezéssel foglalkozni. Fotóművészként az ellenfényes fényképezés mestere volt, s ő dolgozta ki Tóth Miklós mérnökkel a felvétel lágyítására szolgáló, világszerte elterjedt "Duto" (Dulovits-Tóth) előtétlencsét. 1931 és 1958 között 13 szabadalmat jelentett be, 1943-ban szabadalmaztatta a fotótechnika történetében korszakos jelentőségű DUFLEX fényképezőgépet, a világon az első tükörreflexes, kisfilmes és beugrórekeszes objektívvel működő fotómasinát. A sorozatgyártás csak a második világháború után indulhatott meg, de egy év múlva szovjet nyomásra fel is kellett függeszteni. A szépségre néha öncélúan törekvő Dulovits fotóművészként főleg városképekben, zsánerfotókban és csendéletekben alkotott maradandót. Dulovits az 1930-as évek elejére kialakította sajátos fotó-stílusát, mely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult. Néhány év alatt ezzel a sokak által utánzott, de mégis egyedi megoldással a magyar fényképezés egyik vezető személyisége lett. 1943-ban ő volt Szőts István Kádár Kata című filmjének operatőre. Több szakkönyve is megjelent, az első 1937-ben, melyet - különböző kiadásokban - még húsz követett 1957-ig. Dulovits Jenő 1972. július 24-én halt meg.

Fotó: Dulovits Jenő: Dunai panoráma a Gellért-hegyről, előtérben az Erzsébet híd (A háborús helyzet miatt a Lánchíd díszkivilágítását már megszüntették. Kisfilmes, Agfacolor fordítós filmre fényképezett dia az 1940-es évek elejéről.) © Dulovits Jenő jogutódja/Fejér Zoltán gyűjteménye