Mi a különbség a szelfi és az önarcképek között? A kérdésre a leggyakoribb válasz: a gondolat. Az ecsettel vagy fotográfiai eszközökkel készített igényes önarcképek minden esetben hordoznak valami (művészi) gondolatot, ötletet, ellentétben a többnyire a pillanat hatása alatt, puszta önreprezentációs, dokumentációs szándékkal elkattintott szelfikkel. Az önarcképkészítés évezredes hagyománya a középkort követően vált önálló művészeti ággá, amiben olyan alkotók hoztak létre maradandó sorozatokat, mint a német reneszánsz mestere, Albrecht Dürer, a műfajban közel száz remekművet készítő Rembrandt, a négy esztendő alatt három tucat önarcképet festő Vincent van Gogh, az alig 28 évet élt osztrák expresszionista Egon Schiele, vagy a fizikai és lelki fájdalmait több mint 50 szürreális önarcképbe sűrítő, mexikói Frida Kahlo.
Ha nem is a mai értelmében vett szelfik Andy Warhol és Cindy Sherman önfotói, de elkészítési módjuk, provokatív szándékuk mégis rokonítja őket. A pop-art pápájaként emlegetett Warhol hamar rákapott az 1971-ben piacra dobott új, instant Polaroid kamerára, és számos önarcképet is készített vele, olykor az identitásával játszva, elmaszkírozva magát. Hasonló, de még gigantikusabb sorozatot indított Sherman az 1970-es évek második felében, társadalmi szerepeket, szexuális sztereotípiákat próbálgatva készített önmagáról képeket több száz beállításban. Közülük mára több is bekerült a világ legdrágább fotói közé. Egy magyar photoshopművész, a nemzetközi díjakkal elhalmozott Borsi Flóra pár éve ugyancsak szinte kizárólag önmaga modellje, és az elkészült képeket számítógépes program segítségével alakítja szürreális, meghökkentő, olykor ismert műalkotásokat átértelmező kompozíciókká.
A „fapados” szelfi is válhat egyébként műalkotássá. Ilyennek tartják a provokatív műveiről ismert kínai Aj Vej-vej gondosan komponált kamerás képeit, köztük azt, amelyet 2009. augusztusi letartóztatásáról készített, és az érte jött rendőrök között afféle krisztusi pózban, modern mártírként láttatja magát. - olvashatjuk Illényi Balázs gondolatait a HVG oldalán megjelent Narcisztikus önfényezés, vizuális napló vagy modern tömegművészet a szelfizés? című cikkben.

Mivel 2017. novemberében rendezzük meg a Mai Manó Ház 59. Képíró-képolvasó hétvégéjét, melynek témája az önarckép lesz, ezért mai bejegyzésünkben az ajánlott cikkben külön kiemelt (A Legek listája) szelfiket mutatjuk be.

Legelső önfénykép: Robert Cornelius, 1839, Philadelphia.

Legelső űrszelfi: Buzz Aldrin, 1966, a Gemini–12 küldetése során. 

Fotó: Buzz Aldrin: Űrszelfi, 1966 

Legelső állatszelfi: üstökös makákó, 2011, az indonéz őserdőben. 

Fotó:  Egy üstökös makákó David Slater, brit fotográfus fényképezőgépével készítette el az első állatszelfit, Indonézia, 2011.

Legvitatottabb politikusszelfi: Barack Obama, David Cameron, Helle Thorning-Schmidt, 2013. szeptember, Nelson Mandela temetésén. 

Fotó: AFP/Getty Images

Legtöbbször újraosztott Twitter-bejegyzés:* Ellen DeGeneres amerikai tévés személyiség csoportszelfije, 2014. március 2., a képen tucatnyi „Oscar-híresség” (köztük Meryl Streep, Julia Roberts, Brad Pitt, Angelina Jolie, –Jennifer Lawrence, Kevin Spacey), 3,4 millióan osztották tovább. (* 2017. áprilisig.) 

Fotó: Ellen Degeneres: 2014

(forrás: hvg.hu; wikipedia.org; dailymail.co.uk; time.com)

A Mai Manó Ház 59. Képíró-képolvasó hétvégéjén 2017. november 25-26-án rendezzük meg a mobilfotózással és önarckép-készítéssel kapcsolatos workshopunkat. A kurzuson Máté Péter fotóriporter, a Magyar Nemzet Online képszerkesztőjének vezetésével a résztvevők betekintést nyerhetnek a mobil és önarckép-fényképezés rejtelmeibe. A 150 percesre tervezett workshop egy rövid történeti áttekintéssel kezdődik, majd megismerkedhetünk a fontosabb képszerkesztő alkalmazások használatával is. A program második felében Máté Péter vezetésével a résztvevők a Mai Manó Házban és környékén fényképeznek, ezután az elkészült képeket együtt átnézik, szerkesztik. A workshopról ITT olvashatsz bővebben.