Katrin Korfmann 1971-ben született Heidelbergben. A Berlinben végzett főiskolai tanulmányai után Amszterdamba költözött, jelenleg is ott él és alkot.
Korfmann különféle médiumokban - fotóművészetekben, videókban és installációkban - foglalkozik a képalkotás, a perspektíva és az észlelés társadalmi dimenzióival kapcsolatos fotográfiai fogalmakkal, mint például a megfigyelő és a megfigyelt kapcsolata. Képalkotási munkájának meghatározó eleme az idő, mely láthatóvá válik különböző szekvenciális események bemutatásával, amelyeket egy meghatározott időtartamon belül és egy egyedi térbeli elrendezésben rögzítettek. Mindez fontos szerepet játszik a megfelelő pillanat kiválasztásában és a képet meghatározó keretrendszerrel kapcsolatos kérdésekben is.
„Vonz a közterek mindennapi élete és lenyűgöznek a mozgásban levő emberek. E pillanatok rögzítésével a forgalmas városi jelenetek perspektíváit szeretném bemutatni a kortárs átmenet ábrázolásaként. Mivel a fényképeim főleg felülnézetből készülnek, a talaj olyan szilárd hátteret képez, mint egy vászon vagy éppen egy fotóstúdió háttere. A figyelmemet mindig az emberekre összpontosítom. A légi perspektíva lehetővé teszi számomra, hogy kizárja az épített környezetet. A végső képem mindig egy teljes fikció. A fénykép már nem egyetlen pillanat, hanem egy felhalmozott kép folyója.” – írta Katrin Korfmann különleges légifelvételeiről.
A képek helicam drónnal vagy darura rögzített fényképezőgéppel készülnek. Korfmann fényképezés közben folyamatosan ellenőrzi a jelenetet, így egy-egy fotó kb. 10 perctől néhány óráig készül. Ahelyett, hogy csak egy pillanatot rögzítene, a fotográfus egy adott helyről több képet is készít. A Berlinálén készített Waiting for Julia című képén például 10-10 percig, három különböző premiert fotózott. A szerkesztés két vagy három hónapot vesz igénybe, amikor kiválasztja és ötvözi azt az 500-2000 felvételt, ami majd a végleges képet alkotja. Korfmann manipulációinak egyik célja, hogy olyan kép készüljön, amely azt a benyomást kelti, mintha az egyetlenegy expozícióval készült volna. A végleges képeket számokkal látja el, amelyek részletesen leírják a felvételek számát és időtartamát is.
Mivel ezen a héten Katrin Korfmann 2012-ben készült Homo Ludens sorozatának egy képét választottátok a HÉT FOTÓJÁNAK, ezért mai bejegyzésünkben az Amszterdamban élő fotográfus különleges munkáit mutatjuk be.
Fotó: Katrin Korfmann: Waiting for Julia, Berlin, 2008 (3x10 min) © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Shanghai, 2013 (46 min) © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: King's Collage, Cambridge, 2009 (7,5 hours) © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Chahorrah Sadi, Tehran, 2010 (24 min) © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Gravitation, Amsterdam, 2010 (120 min) © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Vrindavan, India, 2012 (41 min) © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Homo Ludens 7, 2017 © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Xiamen, 2016 © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Homo Ludens 11, 2015 © Katrin Korfmann 
Fotó: Katrin Korfmann: Homo Ludens, 2013 (42 min) © Katrin Korfmann (forrás: kopeikingallery.com)
A fotómanipuláció egyidős a fotográfiával. Számtalan célból manipuláltak már fényképeket. Olykor a valóság megszépítése a motiváció, máskor „nem oda illő” elemeket távolítanak el a képről. Gyakran megesik azonban az is, hogy a fotómanipuláció válik a legfőbb művészi kifejező eszközzé. Aydın Büyüktaş esetében is erről van szó: képeiről egyből látszik, hogy digitális manipulációval készültek, az eredmény pedig lenyűgöző. Olyan világba kísérnek el minket ezek a fotók, ahol a tér és idő teljesen összefolyik, megfoghatatlanná válik. Atörök fotós képeiből ITT találsz egy válogatást.
