A XIX. század utolsó évtizedeiben döntő fordulat következett be a fotótechnika fejlődésében, mely gyökeresen megváltoztatta a társadalom és a fotográfia viszonyát. 1871-től új fényérzékeny nyersanyagként általánossá vált Richard Maddox (1816-1902) találmánya, a száraz eljárás, melynél a papírra, később celluloid szalagra, ill. síkfilmre felvitt, zselatinban eloszlatott brómezüst száraz állapotában is megőrizte érzékenységét. Néhány éven belül érzékenysége jelentősen meghaladta a kollódiumos lemezét, s színérzékenysége, a színeknek fekete-fehér tónusokkal való visszaadása is megfelelő volt. így lehetővé vált a nyersanyag előre gyártása és a felvétel elkülönítése a laboratóriumi munkától. Már nemcsak a bonyolult műveletekhez értő professzionális fényképészek foglalkozhattak a fotográfiával, hiszen a brómezüst szárazlemez jelentős mértékben megkönnyítette a fotós munkáját. A könnyen kezelhető, jó minőségű, a századmásodperces expozíciót lehetővé tevő szárazlemez az élet ezernyi apró-cseprő eseményét tette megörökíthetővé a pillanatfelvételeket kedvelő műkedvelők számára is.

Kiváltképp 1888-tól, amikor George Eastman (1853-1932) 1888. szeptember 4-én bemutatta a mindenki által könnyen kezelhető, egyszerű amatőr box-gépet, a később hihetetlenül népszerűvé és fogalommá vált Kodak-ot. Újdonsága, hogy három egyszerű műveletre egyszerűsítette a fényképezést: a téma kiválasztása a képkivágással, az exponálás, vagyis a zár kioldása a gomb megnyomásával, és a zár felhúzása a film továbbításával történt. „Nyomja meg a gombot, a többit bízza ránk!” - hirdette reklámjuk. A többit, az előhívást és másolást a gyár végezte el. 

Fotó: Original Kodak Camera, Serial No. 540 © National Museum of American History

A cég a fényképezést az egyik legkedveltebb szabadidős elfoglaltsággá tette Amerikában. Míg 1888-ban egy alapgép 25 dollárba került, azaz egy gyári munkás havi bérébe, addig 1900-ban egy Brownie-t (az első Kodak jóval kisebb változatát) már 1 dollárért meg lehetett vásárolni. A legenda szerint a Kodak név ötletét az első Eastman gép zárjának csattanása: Ko-dakk! adta.
A Kodak-géppel vette kezdetét a tömeges amatőr fényképezés. Korábban a műkedvelő fényképeszeknek komoly szakmai ismeretekkel kellett rendelkezniük, képeiket általában maguk hívták-másolták. A Kodak használójának azonban nem kellett ismernie az eljárások bonyolult sorát, szállóigévé vált használati utasításuk egyik mondata: „ön megnyomja a gombot, a többit mi elvégezzük.” Ezzel kialakult a fényképezéshez mit sem értő magánfényképezők tábora, akik napjainkban a gépek 98 százalékát használják. 

Fotó: Kodak reklám 1888-ból

(forrás: Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói; ng.hu; americanhistory.si.edu; mikeeckman.com)

Ebben az időszakban a nők többsége leginkább a kamera előtt pózolt, a Kodak Girl zseniális kampánya miatt egyre többen álltak át a gyengébb nem képviselői közül a gép másik oldalára is. Ösztönzésük, hogy a fényképezés egyfajta szabadidős tevékenységgé váljon, sikerrel járt és ebben nagy szerepet játszott az is, hogy reklámjaikban nőkkel hirdették a termékeiket. A Kodak-Girl reklámjait ITT találod.