A XIX. század fényképtermésének döntő többsége portré volt, hiszen egyre szélesebb rétegek igényelték arcképük megörökítését. Az első másfél évtizedben a közönséget elbűvölte az arcképek hasonlósága, a modellek többnyire vállalták a képeken önmaguk hiteles bemutatását, megelégedéssel fogadták a polgárian egyszerű, közvetlen ábrázolást. A dagerrotípia és a talbotípia korszakában az ábrázoltak túlnyomórészt a társadalom felső rétegeiből és a szellemi elitből kerültek ki, akik számára szükségtelen és értelmetlen lett volna másnak, előkelőbbnek, gazdagabbnak, rangosabbnak mutatkozni. Az alkotók legtöbbször esztétikailag képzett festőkből, grafikusokból, rézmetszőkből, ötvösökből, vagy vegyészethez értő kutatókból, gyógyszerészekből lettek fotográfussá. A két fél - ábrázolt és ábrázoló - kulturáltsága, igényessége biztosította a korai portréfényképezés magas színvonalát, őszinte tartalmasságát.
Az első önarckép a fényképezés születésével egyidős, hiszen 1839 októberében (más források szerint novemberében) a holland származású, amerikai Robert Cornelius (1809-1893) felállította apja vállalkozásának hátsó udvarán a fényképezőgépét, majd miután levette az objektívről a fényzáró sapkát, odarohant az optika elé. Valamivel több mint egy percet töltött mozdulatlanul a gép előtt, majd lezárta a fény útját, és ezzel az így elkészült fotográfia nemcsak a világ első fényképezőgéppel készített önarcképe, hanem a világ első, embert ábrázoló portréja is lett.
Fotó: Robert Cornelius: Önarckép, 1839
Elsőnek a portréfényképezésre hatott a megújulás vágya. Az 1880-as években kibontakozó amatőrizmus üzleti érdektől mentes, egészséges szemlélete szembefordult a hivatásos portréfényképészek hivalkodó, hamis külsőségeket hangsúlyozó, főként kispolgári megrendelőknek hízelgő módszerével és magával ragadta a műtermi fotósok legjobbjait is.
A változást sürgető amatőr fényképészekre igen jellemző Tóth Béla indulatosan fogalmazott programja:
,,1. Dinamittal kell felrobbantani a hivatásos fényképészek ősi műteremberendezését: ama bizonyos svájci ház- meg pálmaliget háttereket; a görög oszlopokat, az urnába omló függönyöket, az esztergált korlátokat, a trónusokat és a tiroli hidacskákat, mert ez a miljő hazug.
2. Nem szabad felebarátunkat az objektív előtt ama hagyományos 'festői' és merev állásokba kényszeríteni. Ez szomorú kényszerűség volt a nedves eljárás idejében, amikor az expozíció eltartott jó félpercig is: tehát az élőlénynek erre az időre kővé kellett válnia, ha nem akarta, hogy harminc szeme, s ugyanannyi orra, szája legyen. A mai gyors eljárás az eleven embert rögzítheti a lemezre; tehát nem kell többé kő-ember!
3. Pusztuljon az embergyilkos retouche. Embergyilkos azért, mert a képből kiöli a legfőbbet: az embert, s ami megmarad, az csak lárva." – olvashatjuk Tőry Klára A fényképezés nagy alkotói című könyvében, melynek online változata kizárólag a Mai Manó Ház Blogon érhető el.
A fotótechnika fejlődésének köszönhetően napjainkra milliószámra készülnek az önportrék (szelfik) és portrék, ezért úgy gondoltuk, hogy a Hogyan ne.. sorozatunkban ezúttal a portréfotografálást ismertető szakkönyveket ajánlunk figyelmetekbe. Bevezetőnek egy fotótörténeti áttekintéssel kezdünk, majd néhány technikai útmutató után tinikre, idősekre, családokra és csoportokra specializálódott könyveket mutatunk.
Korunk egyik legismertebb portréfotósának, Annie Leibovitz könyvét ITT lapozhatod át.
Graham Clarke: The Portrait in Photography (1992)
Michael Busselle, David Wilson: The Perfect Portrait Guide How to Photograph People (2002)
William S. McIntosh: Classic Portrait Photography: techniques and images from a master photographer (2004)
Bill Hurter: Portrait Photographer's Handbook (2007)
Lou Jacobs, Jr.: Professional Portrait Photography Techniques and Images from Master Photographers (2008)
Patrick Rice: Digital portrait photography of teens and seniors: shooting and selling techniques for photographers (2005)
Bill Hurter: The best of family portrait photography: for digital and film photographers: [professional techniques and images] (2006)
Bill Hurter: Group Portrait Photography Handbook (2005)
(forrás: archive.org; publicdomainreview.org)
A sorozatunk korábbi részei:
Hogyan (ne) fényképezzünk esküvőt?
Hogyan (ne) fényképezzünk éjszaka?
Hogyan (ne) fényképezzünk kisgyermeket?
