A svájci származású Schoch Frigyes (1856-1924) jómódú vállalkozó volt az Osztrák-Magyar Monarchiában a századfordulón. Schoch és céhtársai elsősorban a Délvidéken és Erdélyben építettek vasutat, lakó és középületeket, ám vállalkozásaival az első világháború után Schoch tönkre ment és nem sokkal később meghalt. De Schoch Frigyes nemcsak nagyszabású tervei és ötletei miatt érdemel figyelmet, hanem több száz darabos fotóhagyatéka miatt is. Valamikor 1900 körül vásárolt egy sztereókamerát, amellyel Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig sok-sok különleges életképet készített. Első fotóin az épülő Erzsébet híd, az utolsókon az 1919-es május elsejére vörösbe öltöztetett Budapest látható. Schoch Frigyes ezt követően nem vett többé kamerát a kezébe.
A magyar fotótörténet legnagyobb, 670 darabos, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, 3D-ben rögzített pillanatait megőrző Schoch-hagya ték eredeti üveglemezeit ma a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi, az örökösök és a Fortepan jóvoltából. - olvashatjuk a Minden múlt a múltam című könyvben.

„Kizárom a körülöttem lévő tárgyakat, minden idegszálammal koncentrálok...az érzékeim élesek, mintha álmodnék, mindent tisztán látok, mintha magam mögött hagynám a testem és egyik különös jelenetről a másikra lebegnék, testetlen szellemként.” Oliver Wendell Holmes (1841–1935), amerikai orvos és fényképész így írta le azt az élményt, amikor sztereóképeket nézett. A sztereográf elvét már a fényképezés feltalálása előtt is ismerték, a fényképek esetében pedig a következő módon alkalmazták: a jobb és a bal szem által látott két képnek megfelelő két külön fényképfelvételt egy erre a célra szolgáló eszközbe (sztereográf, sztereoszkóp) helyeztek, ahol azok egyetlen térhatású képpé álltak össze a néző tudatában.
Sztereófényképek már az 1840-es évektől kezdve készültek Nyugat-Európában és Magyarországon. Holmes különös jelentőséget tulajdonított nekik: „Hamarosan minden természeti és művészeti alkotás megnyílhat előttünk...Eljön az idő, amikor ha látni akarunk valamit, legyen az bár természetes vagy mesterséges, csak elsétálunk a birodalmi, országos vagy városi sztereográftárba, és kikérjük a képet vagy a formáját.” Bár a jóslata nem vált valóra, a sztereóképek valóban nagyon népszerűek voltak a huszadik század elejéig. 

A képre kattintva a Fortepan gyűjteményében található sztereóképekből találsz egy válogatást.

A sztereofényképeket bemutató korábbi bejegyzéseink:
Schoch Frigyes sztereóképei Budapestről
Különleges akt-sztereodagerrotípiák a fényképezés korai szakaszából (18+)
Sztereofotók Amerikából (1860-1903)
Japán sztereofényképek (1895-1910)
Karácsonyi sztereofényképek (1897-1902)
Sztereofotók Budapestről (1900-1919)
Sztereofényképek az első világháborúból
Sztereofényképek Európából (1930-as évek)