Wilhelm Conrad Röntgen 125 évvel ezelőtt, 1895. december 22-én mintegy 20 perces expozíciós idővel készítette el első felvételét felesége – Anna Bertha Ludwig – kezéről, mely fényképet az első röntgenfotóként tartja számon a világ. A felvétel a Time magazin minden idők száz legnagyobb hatású fotójának százas listáján is szerepel, a The Most Influental Images of All Time című lista 2016 novemberében jelent meg.
A Röntgen-fényképek iránt az első pillanattól kezdve nem csak a szakmai körök, hanem a nagyközönség is élénken érdeklődött. A röntgenfelvételeket nyilvános helyeken mutatták be, külön, bárki által látogatható Röntgen-fotográfiára specializálódott műtermeket nyitottak, előadások, viták zajlottak a találmányról. Bár a röntgenfelvételekre elsősorban orvostudományi kontextusban gondolunk, már a feltalálása utáni első évben a legkülönbözőbb területeken kezdték hasznosítani azokat. Az „X-sugarak”-kal készített fényképek az emberi észlelést, érzékelést is átalakították, a művészek különösen fogékonyan reagáltak a röntgenfelvételek által nyújtott újféle perspektívára, de művészettörténeti kérdések tisztázására, bírósági ügyek eldöntésére, borok minőségének ellenőrzésére is rövid időn belül használni kezdték, és természetesen a hadsereg is meglátta benne a lehetőséget. Ugyanakkor még a Röntgen-fényképeket is hamisították, és új problémákat is felvetett, például a felbontatlan levelek elolvasásának lehetőségét.
A felfedezés híre gyorsan terjedt, így Magyarországon is rövid időn belül tudtak az új találmányról. Az 1896. január 27.-i Pesti Hírlapban így írtak a röntgensugarakról.
Az emberi testnek Röntgen féle sugarakkal lefotografált képei egy német művész nézete szerint nemcsak a sebészetben, hanem a képzőművészetben is szerepet fognak játszani. A legtevékenyebb német szobrászok egyike azt állítja, hogy az emberi csontváz állapotáról az élő testben egész új fogalmai támadtak, amikor a Röntgen sugarakkal lefotografált kéz vázát meglátta. Semmiféle anatómiai preparátum az emberi kéztő sajátságos összeköttetéseit oly tökéletesen ábrázolni nem képes, mint a Röntgen féle fénykép, mert olyan titkai vannak az élő szervezetnek, melyek a holttestben teljesen elvesznek, és így az anatómia által meg nem állapíthatók.
Magyarországon pont olyan lelkesedéssel fogadták a német fizikus felfedezését, mint bárhol máshol a világon, míg a Röntgen-fotográfia fejlődésében és elterjedésében – mint láthatjuk – a magyar tudósok is fontos szerepet játszottak. Az elkövetkezendő években a hazai és külföldi szakemberek és lelkes amatőrök pedig tovább folytatták a Röntgen-sugarakkal kapcsolatos kísérleteiket, megfigyeléseiket. - olvashattátok korábban a hazai röntgenfényképezés történetét bemutató írásunkban itt, a Mai Manó Ház Blogon.
Mai bejegyzésünben – a röntgenfényképezés születésének 125. évfordulóján – az egyetemes fotótörténet híres röntgenképeiből válogattunk. Az összeállításban a legelső röntgenfotó mellett, a röntgenfényképezés egyik úttörőjének képeit és napjaink leghíresebb röntgenfotográfusának felvételeit is megismerheted. A galériát a képre kattintva találod.
(forrás: publicdomainreview.org; nickveasey.com; wikipedia.org; fotomuveszet.net; digitalfieldguide.com)
Nick Veasey készítette el a világ legnagyobb röntgenfotóját, mely egy Boeing 777-es repülőgépet ábrázol egy bostoni hangárban, ezt a képet ITT, a magyar röntgenfényképezés képeiből pedig ITT találsz egy válogatást.