1936. november 23-án lépett be a képeslapok piacára Henry Luce a megújult LIFE magazinnal, melyet előtte egy humoros, családcentrikus kiadványként tartottak számon. Akkoriban ez volt az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. Az első kiadást 360 ezren vásárolták meg, de négy hónappal később már milliós volt a kereslet az induláskor tíz centet (mai árfolyamon 1,48 dollárt, mintegy 370 forintot) kóstáló újságért. A növekedés a hetvenes évek elejéig tartott, akkor kellett először a nyolc és fél milliós példányszámot csökkenteni. Később egyre kevesebbet nyomtattak a képesújságból, majd 1978-ban a heti kiadást havira változtatták, 2007 óta már csupán különkiadásokkal jelenik meg nyomtatásban.
Tematikájában a LIFE - neves fotóriportereinek köszönhetően - mindig exkluzív tartalmakkal rukkolt elő, Alfred Eisenstaedt híres csókfotójától Robert Capa normandiai partraszállásról készült sorozatáig a legmegrendítőbb és legelképesztőbb pillanatokat tárták nyilvánosság elé. A nyolcvan éve debütáló hetilap Margaret Bourke-White képét választotta a legelső szám címlapfotójának, sőt annak vezércikkét is a fotóriporter írta. Ez volt az első olyan képes újság, melyben a sajtófotók kapták a főszerepet. Margaret Bourke-White 1963-ban megjelent önéletrajzából megtudhatjuk, hogy a lap indulása előtt pár héttel kereste meg őt a tulajdonos, Henry Luce, hogy készítsen képeket a Columbia folyó gátjának építéséről és a munkások mindennapjairól. Luce egy monumentális fotót képzelt el a címlapon, így esett a választása a Fort Peck gátról készült felvételre.
Nemrég a blogunkon is megjelent egy a LIFE-hoz köthető 1967-ben megjelent cikk, melyben a kelet-európai, köztük a magyar divatról és lányokról is írtak. Közel ötven év után megkerestük a modelleket, hogy meséljék el nekünk élményeiket. Ezt az írást ITT találod.
Mai bejegyzésünkben nyolc olyan fotót és történetét ismerhetitek meg, melyek az elmúlt nyolcvan évben a LIFE magazin oldalain jelentek meg.
Margaret Bourke-White Amerika egyik legfoglalkoztatottabb női fotóriportereként a második világháború befejezése után sokfelé utazgatott, egyik fontos megbízása volt a 76 éves Gandhit lefényképezni, ám mielőtt ezt megtehette volna, Gandhi titkára egy különleges kéréssel állt elő.
A fotóra kattintva a legendás fotó egy kevésbé ismert változatát is megnézheted.
Fotó: Margaret Bourke-White: An iconic photograph of Gandhi at a spinning wheel, 1946
© Time & Life Pictures/Getty Images
A Lengyelországban született Nat Farbman (1907-1988) szüleivel négyévesen utazott Amerikába. Az ötvenes évektől tizenöt évig a LIFE magazin fotóriportereként dolgozott, így 1954-ben, Arch Badertscher tejüzemében már a LIFE munkatársaként készítette el híres, cicás sorozatát.
A képre kattintva a sorozat további képeit is megtalálod.
Az 1957. december 2-án megjelent LIFE magazinban publikálták először Inge Morath világhírű fotóját, melyen Lindát, a lámát láthatjuk. A magazinban megjelent egyoldalas cikkben a „jól kereső lámáról” írnak, aki a róla készült egy-egy fotóért akár 100 dollárt is megkeresett gazdáinak, Mr. és Mrs. D’Essennek.
A képre kattintva az elfényképezett filmtekercs további képkockáit is megnézheted.
© Life Magazin, 1957. december 2.
Alfred Eisenstaedt egyike volt az első fényképészeknek, akik a milliós olvasótáborral rendelkező LIFE magazin fotóriportereinek táborát erősítették és pályafutása alatt több mint 90 fotója került az újság címlapjára. 1963-ban a LIFE felkérésére utazott Párizsba és készítette el ikonikus sorozatát, melyen egy párizsi szabadtéri bábelőadás csúcspontján izguló gyerekek láthatók.
A képre kattintva a sorozat további képeit és a fotográfus visszaemlékezéseit is megismerheted.
© Time & Life Pictures/Getty Images
Az American Girl in Italy című kép akkor készült, mikor Ruth Orkin egy, a LIFE-nak készült izraeli tudósítása után - ahova az izraeli filharmonikusokat kísérte el - Firenzébe utazott és ott találkozott a festőművész Jinx Allennel (mai nevén Ninalee Craig). A Howard Greenberg gyűjteményét is gyarapító legendás fotót - mely 1951. augusztus 22-én készült Olaszországban - 2013-ban a Mai Manó Házban is bemutattuk. Az "amerikai lányról" hatvan évvel később készült képet és a fotó történetét a képre kattintva ismerheted meg.
Fotó: Ruth Orkin: Amerikai lány Olaszországban, Firenze, 1951. augusztus
© Ruth Orkin Courtesy of Howard Greenberg Collection
1955 tavaszán, néhány hónappal James Dean tragikus autóbalesete előtt Dennis Stock amerikai fotográfus a LIFE magazin riportereként utazott a színészikonnal egy hétre az Indiana állambeli Fairmountba. Ekkor készült ez a morbid sorozat is, amikor a 24 éves James Dean a helyi temetkezési vállalkozónál még egy koporsóba is bemászott.
A képre kattintva Dennis Stock sorozatának további fotóit találod.
1947. május 12-én a LIFE magazin a hét fotójaként egy teljes oldalt szentelt egy kezdő fotográfus, Robert Wiles megindító fotójának. A kép több szempontból is különleges – legfőképpen azért, mert közel hét évtizeddel később is a leghíresebb öngyilkosságot ábrázoló portréként tartják számon. A valószínűtlennek tűnő fotó a következő képaláírással jelent meg a magazinban: „Az Empire State Building lábánál Evelyn McHale holtteste nyugszik, mintha egy furcsa ravatalon feküdne, a teste egy autó tetejébe csapódott.” A megrázó kép történetét a fotóra kattintva találod.
Fotó: Robert C. Wiles: The most beautiful suicide, May 1, 1947 © Robert Wiles/LIFE PicturesA Brit Hírszerzési Minisztérium megbízásából készült ikonikus fotón egy sebesült kislányt láthatunk, aki bekötött fejjel szorongatja maciját egy nagy kórházi ágyon. A fotó egyik változata először a The Illustrated London News képeslap címlapján jelent meg 1940. szeptember 21-én, de két nappal később, 1940. szeptember 23-án a LIFE magazin is címlapra tette a megsérült kislányról készült fotó egy másik képkockáját.
A fotóra kattintva a mindkét címlapot megnézheted.
© Cecil Beaton/ Camera Press/ Redux
(forrás: life.com)
Az ötvenes évek legjelentősebb felvételeinek egy része újságok megbízásából született, melyek a képszerkesztők döntése nyomán kerülhettek az olvasók elé. A publikálatlan képekből, melyek bár elkészültek, mégsem jelentek meg a legendás képeslapban ITT találsz egy válogatást.