Fotóbulvár a 20. századból (X. rész)

2014. május 10. Mai Manó Ház

Lapozó rovatunkban régi újságok, fotós szaklapok hírei közül válogatunk. Ezúttal a FOTÓBULVÁR sorozatunk tízedik részében a Mai Manó által alapított A Fény című fotográfiai szaklap harmadik évfolyamának "Ujdonságok" rovatából szemezgetünk. Kellemes időutazást!

Jogeset
Bár a fényképészekre nem közvetlenül, de közvetve minden esetre érdekes jogi kérdésben döntött a napokban a budapesti királyi ítélő tábla. Az eset, mint az ügyvédek lapja írja, a következő: Női arckép, mint reklám. Egy fővárosi iparos, kinek igen csinos lánya van, szerzői jog bitorlása miatt indított pert egy budapesti papírkereskedő ellen, mert az lánya arcképét annak tudta és beleegyezése nélkül utánképeztette, közzétette és az általa kiadott fali naptárra, mint nyomtatvány alkalmazta. Keresetében az iparos arra utalt, hogy leánya arcképének gépi utánképzése és reklámul való felhasználása, a leány jó hírnevét ássa alá és ez egész életére végzetessé válhatik, mert az a vélemény alakulhat ki, milyen házi asszony és családanya válhatik abból a leányból, aki megengedi azt, hogy arcképe iparterméken reklámul használtassák fel. A budapesti kir. Törvényszék igazat adott az apa keresetének, a papírkereskedőt 100 korona pénzbüntetésre, 206 korona költség megfizetésére és az összes naptárpéldányok elkobzására ítélte. A budapesti kir. Ítélőtábla a napokban helybenhagyta a törvényszék ítéletét azzal a módosítással, hogy a pénzbüntetést 30 koronára szállította le. (Megjelent: Fény, 1909/11., 317. oldal, Ujdonságok rovat) 

foto_feny2_1.JPG

A villanyos távlátás
Napjainkban szinte gombamódra teremnek a csodásnál csodásabb találmányok, s amit a későbbi nemzedék már természetesnek fog találni, afölött mi még ma ki sem jövünk a bámulatból. Most is egy új, szenzációszámba menő találmányról adhatunk hírt: a villanyos távlátás. Ezen a problémán Jan Szczepanik, a zseniális lengyel tanító is sokat fáradozott és a párisi világkiállításon már be is akarta mutatni találmányát, de a terv akkor nem volt megvalósítható. Sokkal több reménnyel kecsegtet két dánnak, az Andersen fivéreknek a találmánya, amelyen nyolc teljes éven át dolgoztak, s amelyet most szabadalomra bejelentettek. A találmány elve: mozgóképeknek a telefonon való átvitele. A szabadalmi bizottság nyilvánított véleménye szerint az eszme egészen új és minden egyszerűsége mellett is zseniális és gyakorlati érvényesülése elé nagy reménnyel néznek. A gépezet berendezése csodálatosan egyszerű és minden meg van benne, ami a kép átviteléhez és visszaadásához szükséges, akárcsak a telefonnál a hang átvitelére és fölfogására. És ami a legbámulatosabb, a kép átvitelénél semmiféle becsatolt idegen anyag nem szerepel, mert itt közvetlen fényátvitelről van szó, a természet tulajdon színeivel és mozgásával, csakhogy kisebbített mértékben. A készülék egy kontaktus segélyével összeköttetésbe lesz hozva a távbeszélő-vezetékkel, úgy hogy váltakozva hang és fényáramot lehet a vezetéken átbocsátani. Ha az, akivel beszélünk, birtokában van a megfelelő apparátusnak, akkor nemcsak beszélhet velünk nagy távolságról, de láthat is bennünket, aminthogy e módon módunkban fog állni az is, hogy kölcsönösen bemutathassunk egymásnak a nagy távolságban leveleket, okiratokat, árúkat..stb. (Megjelent: Fény, 1909/11., 320. oldal, Ujdonságok rovat)

Fényképezőgépek a rendőrség szolgálatában
Innen-onnan a kis kézi-kamera épp úgy hozzá fog tartozni a rendőrlegénység felszereléséhez, akárcsak a kard vagy ismétlőpisztoly. Amerikában most kezdik a rendőröket ellátni az apró kis gépekkel, míg Londonban ezt már régebben megcselekedték. A példát előreláthatólag a világ minden részében követni fogják, mert ez az újítás tényleg igen sok és figyelemreméltó előnyt rejt magában. Célja az, hogy valamely bűntény azonnal megörökíttessék ott a helyszínén, úgy hogy azt senki el ne ferdíthesse, senki le se tagadhassa. A megcáfolhatatlan meztelen igazság nyomban rögzített fotográfiája természetesen nagyban meg fogja könnyíteni a nyomozat és vizsgálattal megbízott hatósági közegek munkáját és ezt az előnyt nem lehet lekicsinyelni. (Megjelent: Fény, 1909/12., 350. oldal, Ujdonságok rovat)

Fotóbulvár sorozatunk korábbi részeiben olvashattatok a szellemfotografálásról, valamint a paparazzo trónörökösről, a fényképmoziról, fényképadóróla női rabok fotózásáról, egy marokkói lázadásról, a krokodilbőr hamisításról és egy angol lelkész fényképes zsarolásáról is.

Ajánlott bejegyzések:

Ugrás a lap tetejére
süti beállítások módosítása