Az üzleti szempontokat preferáló fényképi tömegtermelésből csak kevés nagy egyéniség munkássága tudott kiemelkedni. Inkább műkedvelők, akik saját kedvtelésükre fényképeztek, s megélhetésüket nem a portréfotózás ...

A dagerrotípia és talbotípia 12 éves korszakát a korszerűbb nedves eljárás (kollodiumos lemez) váltotta fel. Az éterben és alkoholban oldott cellulóz-nitrátból nyert kollódium ezüstjodiddal és ezüstnitráttal érzékenyítve, ...

Hill és Adamson jellegzetesen fotografikus eszközzel, a fények és árnyékok elosztásával, lényegkiemelő képességével komponálta egységbe képeit. Hill-ék festőelődeire is jellemző volt, hogy a sötét környezetből emelték ki ...

Míg Talbot a tárgyak világán keresztül bizonyította be, hogy eljárása ugyanolyan alkalmas a valóság hiteles tükrözésére, a talbotípia másik kiemelkedő egyénisége, David Octavius Hill, (1802-1870) munkatársa, Robert Adamson ...

A XIX. század fényképtermésének döntő többsége portré volt, hiszen egyre szélesebb rétegek
igényelték arcképük megörökítését. Az első másfél évtizedben a közönséget elbűvölte az arcképek hasonlósága, a modellek ...

A fényképi formanyelv kialakulása lassú folyamat volt. De már kezdetben is olyan meglepő, sajátos fényképi meglátásokkal és megfogalmazásokkal találkozunk, melyek hosszú ideig egyedülállóak maradtak a fotó történetében. Ezek ...

A fotó sajátos kifejezésmódjának kialakulásával együtt a témakörök megoszlásában is lezajlott egy fejlődési folyamat. Ez a festészettel való kölcsönhatását érintette. A két művészeti ág alkotásmódjának eltéréseiből ...

Érdekes infógrafikát találtunk a designzzz.com oldalán a fotográfia – azon belül a fényképezőgépek – fejlődéséről. Az angol felirattal ellátott fotón időszámításunk előtt 500-tól egészen a közeli jövőig, 2050-ig ...

A fotót elmarasztaló, napjainkban is gyakran elhangzó vélemények közös vonása, hogy a fényképi kifejezés lehetőségét dokumentálással, aprólékos részletrajzzal, gépies, mechanikus ábrázolásmóddal azonosítják. A ...

A kezdeti lelkesedés évei után az elüzletisedett portréfényképezést látva a kritikusoknak úgy tűnt, hogy a fotográfia nem képes az igazi valóságot ábrázolni. Nem tud a dolgok mélyére hatolni, hanem azt rögzíti, ami a ...

Kezdetben mindenki természetesnek vette, hogy a fotográfia a festészet nyelvén próbálkozik, hagyományos kompozíciós megoldásokkal dolgozik. Valószínű, hogy nemcsak a közönség, hanem az első fényképészek is lényegében a ...

Niepce és Daguerre találmánya példátlan szenzáció erejével hatott mindenütt. A nagyközönség és a szellemi élet kiválóságai egyaránt nagy lelkesedéssel üdvözölték az új technikai csodát. Úgy fogadták a dolgok külsejéről ...

A diadalmaskodó új szemlélet - a megérett technikai lehetőségek birtokában - hívta életre 1839-ben a fényképi rögzítést, mint az akkori legalkalmasabb eszközt a valóság objektív képi tükrözésére. A fiatal technika, a ...

Az új művészeti ábrázolást sürgető igényeket az ízig-vérig romantikus George Sand fogalmazta meg. Olyan művészetet hirdetett, amely „sem nem klasszikus, sem nem romantikus, hanem az ember modern eszményének felel meg.” Ezt az új ...

Mindehhez még egy fontos tényező is járult, mely csak a XIX. században, éppen a fényképezés elterjedésével teljesülhetett. A késői barokktól kezdődően, de különösen a XIX. század elejére már megingott az emberek hite, melyet ...

A középkor-végi társadalmi változások eredményeként a természet és az ember került a  tudományos kutatás és a művészi ábrázolás középpontjába. A természettudományos érdeklődés játszott különleges szerepet a ...

Szintén társadalmi tényezők befolyásolják a művészetek formanyelvét is. A társadalmi (külső)  tényezők a sajátos művészeti (belső) motívumok mellett alakítják a művészetek formanyelvét. Formanyelv fogalmán a valóság ...

A festészet és fényképezés kölcsönhatását vizsgáló írásokban régóta és gyakran találkozhatunk a  fotót elmarasztaló véleményekkel, amelyek a festészet valósághű törekvéseit a fényképezés közvetett  vagy közvetlen ...

Ilyen még nem volt! Egy teljes fotótörténeti könyv kerül fel a Mai Manó Ház blogjára.
A fényképezés nagy alkotói című könyv 1982-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének gondozásában jelent meg. Tőry Klára ...

Mai Manó császári és királyi udvari fényképész alapítója és főszerkesztője volt A Fény című lapnak, amely máig felülmúlhatatlan etalonja a fényképészeti szaksajtónknak. Lapozó rovatunkban ma egy 1909-ben megjelent írást ...